Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - Tukacs István (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Egy parlamenti határozat margójára” címmel - ELNÖK (dr. Kövér László): - TUKACS ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Jakab István):
4312 A képviselő úr elfogadta a választ. Tukacs István (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Egy parlamenti határozat margójára” címmel ELNÖK (dr. Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Tukacs István, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott b e a nemzetgazdasági miniszterhez: “Egy parlamenti határozat margójára” címmel. Tukacs István képviselő urat illeti a szó. TUKACS ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem múlik el hét, hogy be ne nyújtanának valamilyen t ervezetet a Ház elé magánnyugdíjpénztárügyben. Ezen a héten egy politikai nyilatkozat fekszik előttünk. Fontos lehet, mert három vezetőjük jegyzi, köztük a miniszterelnök úr is, nem pedig az ön minisztere. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy irományt a rendes pe dagógus és a figyelmes olvasó szokott ellátni margójegyzetekkel. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Én nagyon figyelmes olvasója voltam ennek a dokumentumnak, de majdnem több írás szerepel a margón, mint amennyit a szöve g tartalmaz. Mindjárt rögtön az elején a deklaráció, hogy önök úgymond meg akarják védeni a magánnyugdíjpénztártagok befizetéseit. Ezt nagyon egyszerűen megtehetnék: nem kellene elvenni őket. (Derültség az MSZP padsoraiból, közbeszólások ugyanonnan: Igen! ) Másodszor pedig: számlát ígérnek mindazoknak, egyéni számlát, akik visszatérnek az állami rendszerbe. Államtitkár úr, egy felosztókirovó rendszerben mi értelme van ennek a számlának? Hiszen a pénzt elköltik a költségvetésben és máshol. A számlán egy szá m fog szerepelni, de a nyugdíja azonos lesz annak az embernek azzal a nyugdíjjal, amit egyébként is kapna. Tisztelt Államtitkár Úr! Van, ahol van ilyen számla, svéd modellnek hívják, de Varga Mihály kijelentése óta önök ettől a szótól úgy őrizkednek, mint ördög a tömjénfüsttől. Leginkább azonban az utolsó mondat ütötte meg a szemem, és ha felolvasom, a fülem is. Ez úgy szól, hogy ki kell vizsgálni a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását. Államtitkár úr, miért nyilatkoztak akkor olyan nagyon magabiztosan arról , hogy ezekben a pénztárakban az illetők pénze nem volt értékálló és nem volt hozam, ha most akarnak vizsgálódni? És ha már hozamnál tartunk, önök adómentességet ígérnek mindazoknak, akik fel akarják venni az infláció feletti hozamukat készpénzben. Ezek sz erint akkor mégiscsak volt hozam ezekben a pénztárakban és ezeknél az embereknél. Államtitkár úr, szeretnék jót mondani a politikai nyilatkozatról, mondok egy ilyet is. Nem szerepel benne az ön miniszterének az a bősz nyelvújítóként kitalált leleménye, ame ly a “kiszerződik” című fogalom. Ilyet nem ismer a magyar nyelv, de hát a zsarolás szinonimájára valamit kellett találni. (Derültség az MSZP padsoraiból.) Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy ennek az iratnak nincs más jelentősége, mint az, hogy meg akar nyugtatni embereket. Meg akar nyugtatni afelől, hogy önök majd gondoskodnak róluk, miután már elvették a pénzüket. Államtitkár Úr! Meg lehet tenni másképpen is: nem kellene hozzányúlkálni ehhez a pénzhez, így aztán nagyon meg lennének nyugodva, és bí zhatnának egy biztonságosabb nyugdíjrendszerben, egy másik pillérrel, egy saját pillérrel. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Államtitkár úr, köszönöm szépen a leendő válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) :
