Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
4264 szövegből félreérthetően azt a következtetést vonhatja le, hogy az előfizetők körébe nem számítanak bele a nem természetes személyek elő fizetései, tehát ha cégnéven van valami, illetve ha esetleg egy előfizető több előfizetéssel is rendelkezne. Ez egy újabb kiskapu arra, hogy mondjuk, a jelentős befolyásolási erővel bíró médiumok körébe ne kerüljön be valaki, hiszen itt jelenleg úgy fogalm azott, hogy az előfizetőinek száma meghaladja a százezer főt. Mi ehelyett azt mondanánk, hogy az előfizetéseinek száma meghaladja a százezret. Nem ugyanaz a megfogalmazás. Nem tudom, hogy ilyen apró javaslatokkal mi volt a baj, esetleg mondja már el, mert önök ezt eddig nem támogatták. A másik, ami nekünk nagyon fáj, hogy az egyetlen ellenzéki részvétellel - bár kisebbségben, de mégiscsak legalább beletekintési joggal - bíró testület itt a média területén a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma. Itt ennek folyamatosan szűkítik a hatásköreit. Mi ennek ellenére fontosnak tartanánk épp ezért, hogy a kuratórium figyelemmel kísérje a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorgyártását és a tapasztalt visszásságokkal kapcsolatban értesítse a műsorfelügyeletben illeté kes Közszolgálati Testületet, illetve a tapasztalatokat megossza azzal a vezérigazgatóval, aki a munkáltatói jogokat is gyakorolja az adott szerkesztőség felett. Erre vonatkozik a 134. ajánlási pontunk. Sajnos erre sem kaptunk választ. Előtte még ki is hag ytam, a 122es nem a mi javaslatunk volt, viszont itt is egy kérdésem van, hogy itt pontosan mire céloz, mert nem volt számomra világos. Itt úgy tűnik, hogy a jogalkotó célja esetleg pusztán az, hogy a helyi, jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő, tehá t közösségi médiaszolgáltatást is a legolcsóbb csomagban legyen köteles továbbítani a műsorterjesztő. Ez támogatható, ha erről van szó, de erre is szeretnék választ kapni, hogy valóban erről vane szó a 122. pontbeli ajánlásnál. A 149esnél elérkeztünk az egyik legfőbb problémánkhoz, hogy a Médiatanácsnak és különösen annak elnökének elképesztő túlhatalmat biztosítanak. Például ő tesz valamennyi közszolgálati médiaszolgáltató esetében a két vezérigazgatójelöltre javaslatot. Mi ehelyett azt mondanánk, hogy egyrészt pályázati felhívás elbírálását követően lehessen csak javaslatot tenni, tehát nem úgy, hogy kinyitjuk a Kubatovlistát, és megnézzük, hogy ki van velünk és mit akartunk mi, és onnan választunk valamit (Pálffy István: Ezt má r megszavaztuk.) , hanem közzéteszünk egy pályázatot. Ezért javasoljuk módosítani ezt úgy, hogy a Közszolgálati Testület által közzétett pályázati felhívás elbírálását követően, tehát maga a Közszolgálati Testület tenne javaslatot, hiszen a kormányzati kont rollnak egy burkolt formája gyakorlatilag az, hogy a miniszterelnök által kinevezett elnök tesz javaslatot a vezérigazgató személyére, még ha látszólag többet is. Ez ellentétes a közszolgálatiság politikailag független, objektív alapelveivel. Ha mi itt kér dést teszünk föl esetleg egy miniszternek, akkor rögtön azt mondja, hogy hát az nem tartozik a kormány alá, még a közszolgálati médiumok sem, ehhez képest a miniszterelnök nevezi ki azt, aki aztán utána a vezérigazgatók személyére is javaslatot tehet. Véle ményünk szerint erre a feladatra tökéletesen alkalmas lenne az egyébiránt a vezérigazgató későbbi munkáját is felügyelő Közszolgálati Testület, ráadásul a módosítás hatására valamennyi fontosabb testület beleszólási joggal bír majd a vezérigazgató személyé re, tehát a Közszolgálati Testületen keresztül. Rátérnék még a 153. ajánlási pontra. Itt azt tartanánk nagyon fontosnak, hogy garanciát kapjunk arra - ezt is persze leszavazták, de hát azért hadd mondjam el , hogy a felügyelőbizottság elnökére és legalább egy tagjára az ellenzéki képviselőcsoportok tehetnének javaslatot. Ez egy klasszikus, a demokráciában bevett forma, hogy az ellenzék kapja ezeket a felügyelőbizottsági lehetőségeket. Az elmúlt években a valódi ellenzéki kontroll hiánya ügyében abban az id őszakban a sok botrányos gazdálkodás után azért, azt gondolom, hogy ez nagyon indokolt, és jó lenne, ha ezt törvényesen garantált módon az ellenzék tölthetné be. Ez jelenleg a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában még nem téma vagy nem tudom, hogy hol tart pontosan az ügy, nem hallottunk még róla, hogy a felügyelőbizottságot is csak fideszesekkel kívánjáke föltölteni, ahogy a Médiatanácsot is. Mi
