Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. TARNAI RICHÁRD jegyző: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
4244 precízebb megfogalmazást bevezettek az egyik felében, de a másik felében pedig lehetőséget biztosítanának arra, amely tiltás az eredeti javaslatban is kitűnő formában benne volt, hogy a dokumentumfilmek esetében, amelyek nem haladják meg a 30 percet, ott ne lehesse n reklám. Most önök azt mondják, hogy lehessen mégiscsak, ezt a tiltást kiszednék. Mi nem tartjuk indokoltnak ezt. Mert egy dokumentumfilmet, ha már ilyen rövid dokumentumfilmről van szó, általában nem úgy szerkesztenek, mint egy hosszú filmet, ahova beépí tik akár már eredetileg a vágás lehetőségét. Tehát itt a nézőket meglehetősen kizökkentené, és különösen egy dokumentumfilm megértését, felfogását, azt gondoljuk, nehezítené. Tehát nem tartjuk indokoltnak, hogy még egy félórás dokumentumfilmet is reklámokk al tűzdeljenek meg. Az ajánlás 37. pontja a következő, amiben nagyon helyesen kimondják, hogy egy jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltató más magyarországi médiaszolgáltatótól legfeljebb 20 százaléknyi híranyagot vagy tudósítá st vehet át, tehát rákényszerítik, hogy legyen azért saját hírszerkesztőség is, ha már összevonják a közmédiumok hírszerkesztőségét, legyen valamiféle verseny. Ez nagyon helyes, de arról megfeledkeztek, és nagyon sajnálom, hogy miután figyelmeztetjük önöke t, leszavazzák, csak azért, mert mi javasoljuk ezt, a Jobbik, hogy a külföldi médiaszolgáltatóktól se lehessen átvenni korlátlan terjedelemben, természetesen itt is egy 20 százalékos limitet szükségesnek tartunk, hogy ne csak a világ híreiről tudósítsanak. Mi megértjük azt, hogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, de hát a kereskedelmi médiumoknak azt tudjuk üzenni, hogy az élet nem habos torta, be kell számolni akármilyen keserűséggel, saját hírszerkesztőséggel ezekről a területekről. Itt lesz két nagyon pikáns javaslatunk, amelyeket Pörzse Sándor képviselőtársam fog ismertetni; én továbbmennék az ajánlás 112. pontjára. Illetve, bocsánat, hogy sorrendben haladjak, van két nem saját javaslat, amivel kapcsolatban kérdést szeretnék föltenni az előterjesztőhö z, és remélem, nemcsak a zárszóban, hanem, hogy itt vita is kialakulhasson, már itt válaszol. Az első az ajánlás 48. pontjára irányul, ugyanis egymondatos indokolás szerepel egy olyan módosító javaslathoz, amelyben 37 módosítás van. Tehát 37 módosító javas lathoz egymondatos indokolást fűztek, ez meglehetősen, hát házszabályellenes is, de most nem ezen szeretnék lovagolni. De azon mindenképp, hogy itt egy olyan ijesztő pont van, amely azt mondja ki, ha jól értelmezem, hogy nem lehet médiaszolgáltatási jogosu ltságot szerezni a jogosultság megvásárlásával. Ugye, ez eddig nem volt tiltott, most önök megtiltatnák, hogy ha valaki, mondjuk, nyert egy frekvenciát, és a későbbiekben nem kíván, nem tud élni vele, azt értékesítse, természetesen ugyanúgy a pályázati elő írásoknak megfelelő módon, az előírásoknak megfelelően használva föl azt a műsorszolgáltatási jogosultságot. Nagyon úgy tűnik, hogy önök ebbe is bele akarnak szólni, hogy ne tudjon még akár vásárlással sem szerezni például egy kirekesztett Jobbik vagy ahho z közel álló, általa megjelenített társadalmi erő, ami nyilvánvalóan egy komoly társadalmi igényt lefed. Tehát hogy ennyire ki akarják rekeszteni nemcsak a közmédiumokból, de most már a kereskedelmi területről is az ellenzéket, ez számunkra elfogadhatatlan , ezért ezt a kérdést legyenek szívesek megválaszolni itt a vita során. A másik kérdésem pedig szintén, hogy mi a célja az ajánlás 84. pontjában megfogalmazott módosító javaslatnak, mert hogyha itt valójában csak arról van szó, hogy a Magyar Rádió és más h elyi, önkormányzati rádió frekvenciáit ne kelljen újrapályáztatni, akkor ezt el tudjuk fogadni, viszont hogyha nem erről van szó, akkor itt azért ez kérdéseket felvet számunkra. Tehát ebben mindenképpen választ várnék. És akkor valóban térjünk rá a 112. aj ánlási pontunkra, ez pedig - amit már jeleztünk az általános vita során - az egyik legfontosabb: nem tudjuk elfogadni azt, hogy jelentős befolyásolási erővel rendelkező médiaszolgáltatónak csak a 15 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező média szolgáltatókat nevezzék. Mi azt mondjuk, hogy ezt a küszöböt legalább 5 százalékra - bár szívem szerint inkább 0,5 százalékra - kellene levinni, hiszen látható, hogy a komolyabb követelményeket az előterjesztő javaslata már csak ezekre a bizonyos jbemédia szolgáltatókra ír elő.
