Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BARÁTH ZSOLT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4208 bele a módosító indítványba, hogy tulajdonképpen visszaemeljük a rendszerbe az emelt szintű szociális otthonok rendszerét? Tehát véleményem szerint ez a probléma egy kicsit fölösleges, nyakatekert megközelítése volt. Köszönöm szépen a figyelmet. A törvénymódosítással kapcsolatos további észrevételeimet az általános vitában ismertetem. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót Baráth Zsolt képviselő úrnak, a frakció másik vezérszónokának. Öné a szó. BARÁTH ZSOLT , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak hogy Czunyiné képviselőtársamnak ne kelljen még egyszer ügyrendi gombot nyomni, rabolnék a saját vezérszónoki időmből néhány má sodpercet, meg hogy nekem sem kelljen... - csak azt szeretném tisztázni, hogy az úri szabó hozott anyagból dolgozik, tehát a bizottságban azt a véleményt tudtam bizottsági véleményként képviselni, amit mi mondtunk el, amit önök pedig nem. Tehát szerintem l épjünk ezen túl, mert úgysem megyünk ötről a hatra. Én korrekt módon mellesleg még a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet felhasználtam, nyugodtan le lehet kérni, és le lehet ellenőrizni, ugyanis ön volt az, aki éppen azt mondta, hogy nyomjuk a kétperc eseket, ha olyat mondasz, ami nem hangzott el. Hát csak olyat mondtam, ami elhangzott, köszönöm szépen. Akkor rátérnék a Jobbik szociálpolitikai alapvetésére, aminek alapján mi megítéljük ezt a száznál is több paragrafust, amit önök most módosító javaslatk ént előterjesztettek, és természetesen ez alapján mondtuk el a kritikai észrevételeinket. (19.10) Az egyéni önérdek által vezérelt szabad, természetes társadalmi és gazdasági folyamatok gyakran olyan nemkívánatos következményekkel járnak, amelyek az egész társadalomra kihatnak. A szociálpolitika legfontosabb feladata, hogy az egyének és családok szintjén megteremtse a létbiztonságot, védje a káros gazdasági és társadalmi hatásoktól. Ennek megfelelően a szociálpolitika nem más, mint jövedelemjuttatás a piac megkerülésével, aminek lehetőségét az állami beavatkozás biztosítja, lehetőleg kizárólag csak a rászoruló egyének és közösségek számára. A Jobbik szociálpolitikai felfogása egy régi keresztény szociális elven alapszik: az állam közvetlenül csak akkor avatk ozik be, ha az egyén, illetve a család lehetőségei már kimerülnek. Amikor azonban szükség van a beavatkozásra, akkor erős állami szerepvállalás kell. Olyan segítségről van szó, amely elősegíti az egyén kezdeményezőképességét a magasabb társadalmi szinten l évő szervezetekkel szemben, illetve annak segítségét az adott közjó eléréséhez. Az erős állami szerepvállalás nem azt jelenti, hogy az állam közvetlenül tartja fenn a szociális ellátórendszerét, hanem azt, hogy az állam az önkormányzatok és a történelmi eg yházak, valamint a szakmai civil szervezetek normatív támogatásán keresztül gondoskodik az intézményhálózat biztonságos működéséről. Az egyházak jellegüknél fogva a legalkalmasabbak a szociális és karitatív feladatok ellátására, lehetőséget kell teremteni a történelmi egyházak egészségügyi ellátásba való nagyobb mértékű bevonására a fekvőbetegellátás, illetve kórházüzemeltetés területén is. A családtámogatások, valamint a szociális alap- és szakellátások kiemelt támogatása mellett a történelmi egyházak fe nntartói támogatásán kívül az önkormányzatokat, ezen belül is a megyei önkormányzatokat erősíteni kell. Ez nemcsak a megyék erősítését jelentené a magyar hagyományoknak megfelelően, hanem a szociálpolitika területén elsősorban a szociális szakellátást ille tően a megyei önkormányzatok kötelezően ellátandó szociális feladatait, intézményfenntartói kötelezettségeit is biztonságossá tenné. A legrászorultabbak szociális ellátása ugyanis elsősorban a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat kell hogy leg yen. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a balliberális, az egyéni szabadságjogokat túlhangsúlyozó szociálpolitika zsákutcába jutott. A nyugati jóléti társadalmak mintájára szolidaritási elven és alanyi
