Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Jakab István): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója:
421 jelentős mértékben a tudományos produkt umhoz, ahol ezek a kutatócsoportok működnek. A 72 kutatócsoportban elért eredmények, azt gondolom, figyelemre méltóak. A hat egyetemet, amely a kutatási eredmények mintegy 80 százalékát, mármint az egyetemen létrehozott kutatási eredmények mintegy 80 száza lékát produkálja, a kiadványban megtalálják. Ugyanakkor látni kell azt, hogy a felsőoktatásban az elmúlt időszakban elindult sokféle fejlesztés. Ezeknek egy része hasznosult, egy része - ha finoman akarok fogalmazni, akkor úgy fogalmazhatok, hogy egy része - célját tévesztette. Elindult sokféle fejlesztés, előbb kutatási kooperációs központoknak nevezték, majd RETeknek nevezték, regionális egyetemi tudásközpontoknak nevezték, aztán másféle tudásközpontnak nevezték. Ez az egész tendencia azt mutatja, hogy v olt egyfajta ad hoc jellege annak, ahogy az egyetemi fejlesztések elindultak, és sajnos ezekben a fejlesztésekben nagyobbrészt épületeket építettek, és nem kutatási berendezéseket vásároltak. Márpedig ahhoz, hogy mi versenyképesek legyünk, kutatási berende zésekre van szükség és nem elsősorban szép épületekre. Szép épületekre is szükség van, hogy a kutatók jól érezzék magukat, de elsősorban műszerekre. Az elmúlt évek tendenciái azt rajzolják ki, hogy a fejlesztések nagyobbrészt az egyetemeken valósultak meg, a kutatóintézetek infrastruktúrája meglehetősen rossz állapotban van, és itt már rátértem a felszereltségre. Egy számpéldával hadd érzékeltessem! Mindenki tudja, aki ezen a területen valamilyen ismerettel rendelkezik, hogy a műszerek könyv szerinti értéke nem a műszerek használhatóságát tükrözi, mégis valamilyen összefüggés van közöttük. Az Akadémia kutatóintézeteiben a műszerállomány könyv szerinti értéke az eredeti értéknek mindössze 20 százaléka körül van. Mondom még egyszer, ez nem jelenti a használhat óságot, pontosan nem írja le a használhatóságot, de jól mutatja azt, hogy a kutatóinknak sokkal régebbi, sokkal kevésbé használható műszerekkel kell felvenni a versenyt, ezért én a legfontosabbnak az elkövetkezendő időszakban ennek a felszereltségnek a jav ítását tartom. A finanszírozásról: közismert és nem most hallják először, hogy a GDParányos finanszírozás alacsony. A költségvetési finanszírozás ezen belül arányát tekintve megfelel a Magyarországgal azonos fejlettségű országokban a finanszírozásnak, ugy anakkor a mértéke ennek a finanszírozásnak, az állami költségvetési finanszírozásnak is elmarad a fejlett országok, az Európai Unió országainak költségvetésből történő GDParányos finanszírozásától. A vállalkozások kutatási tevékenysége, ráfordításai Magya rországon alacsonyak, ennek több oka van. Érdemes megemlíteni azt, hogy a vállalkozások esetében is nagyobbrészt a nagyvállalatok finanszíroznak jelentős kutatási programokat. Az finanszírozást úgy célszerű egy országban megállapítani, létrehozni egy olyan finanszírozási rendszert, hogy meglegyen a verseny és a kiszámíthatóságnak egy egyensúlya. Mindenki számára világos, hogy ha nincs verseny, akkor kevésbé hatékony egy ország kutatásifejlesztési rendszere, de ha nincs kiszámíthatóság, akkor pedig nem műkö dik a rendszer. Nos, annak létrehozása, hogy az intézményi finanszírozásnak és a versenyfinanszírozásnak egy egyensúlya, egy kiszámítható egyensúlya kialakuljon, ez az elkövetkezendő időszak feladata. (13.20) Pillanatnyilag ez az egyensúly nem megfelelő, n agyon nagy mértékben elbillent a pályázati finanszírozás irányába, ráadásul ez a pályázatírás széttagolt. Tisztelt Ház! Ma Magyarországon, attól félek, hogy a pályáztatók, akik a pályázati ügyeket intézik, plusz a pályázatírók, akik a kutatóknak segítenek megírni az egyébként elég bonyolultra szabott pályázatokat, nos, az ő számuk nagyobb, mint a Magyar Tudományos Akadémián foglalkoztatott kutatók száma. Azt gondolom, hogy ez így nem helyes. A kutatási pályázatokat egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kell tenni, é s természetesen az operatív programokban fel nem használt pénzek szintén nagy gondot jelentenek a magyar tudományos kutatás és fejlesztés számára.
