Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4184 Mindezeken túl a javaslatcsomag több foglalkoztatási tár gyú törvényt is módosít, amellyel célunk, hogy minél több munkára képes ember tudjon boldogulni a munkaerőpiacon. A kormány azt vallja, hogy a gazdaságpolitika középpontjába a verseny mellett a munkát kell állítani. Célunk, hogy minél több ember találja me g boldogulását munkája által, s ne segélyből próbáljon megélni. Tisztelt Ház! Mint azt az elmúlt percekben hallhatták, a kormány hivatalba lépését követően több intézkedést is tett a nehéz sorsú emberek érdekében, és ez a folyamat nem áll meg. Így most néz zük az önök előtt lévő javaslatcsomag részleteit. A törvényjavaslat szociális szolgáltatásokra vonatkozó része az igazságos és méltányos szociális rendszer helyreállítására, az intézmények megerősítésére, továbbá a szociális szolgáltatásokat érintő adminis ztratív terhek csökkentésére irányul. Ezzel összefüggésben célunk az egyszerűsítés, az életszerűbbé tétel, a szabályozásban fennálló párhuzamosságok és anomáliák kiküszöbölése volt. A törvényjavaslat tehát elsősorban a meglévő ellátási formák hatékonyabbá tételét szolgáló változásokat tartalmaz, amelyek széles körű szakmai egyeztetésen alapulnak. Kiemelkedő intézkedés a nyilvántartási rendszer szabályainak módosítása, amely az adatkezelés és a nyilvántartásvezetés átláthatóbbá tételét szolgálja. A jogalkal mazás megkönnyítése érdekében egységesülnek a korábbi szabályok úgy, hogy a szolgáltatások célját és szükségességét veszik alapul. Az adatok számában nem történt lényeges változás, ugyanakkor azok nyilvántartásával kapcsolatban jelentős rendszerezés és egy szerűsítés valósul meg. Az elmúlt években a szociális szolgáltatások fenntartói számára a megnövekedett adminisztrációs terhek magas humánerőforrás- és egyéb költségterhet jelentettek. A törvényjavaslat az adminisztrációs kötelezettségek nagymértékű csökke ntésének alapjait teremti meg, ezáltal jelentősen enyhülnek a szolgáltatást nyújtók terhei, szabad humánerőforráskapacitás szabadul fel, amely az ellátás szakmai feladataira, a szolgáltatások színvonalának emelésére fordítható, növelve a fenntartó és az e llátottak elégedettségét. Az ellátás igénylése során a korábbi bonyolult formanyomtatványok alkalmazása helyett lehetővé válik a szolgáltatások szóbeli, formai kötöttségektől mentes igénylése, amely segíti az állampolgárok könnyebb igényérvényesítését. Az eljárás egyszerűsödése kedvező mind az ellátottak, mind az ellátást nyújtók számára. Jelentős változás a szociális szolgáltatások igénybevétele esetén fizetendő térítésidíjszabályok átalakítása, amellyel az intézmények stabilabb működését kívánjuk elősegí teni. A módosítás lényege, hogy tartós bentlakást nyújtó intézmények esetében a személyi térítési díj megállapítása során figyelembe kell venni az ellátott pénz, illetve ingatlanvagyonát. Az idősotthoni ellátás esetében az intézményvezető hatásköre lesz a jelenleg a jegyző által végzett jövedelem- és vagyonvizsgálat. A törvényjavaslat az adminisztrációs terhek enyhítése mellett támogatni kívánja a szociális szolgáltatást nyújtók tevékenységét személyük fokozottabb büntetőjogi védelmével is. (17.20) Ennek é rdekében bővítjük a közfeladatot ellátó személyek körét, előmozdítjuk a fokozottabb veszéllyel járó munkakörökben foglalkoztatott személyek újabb csoportjainak védelmét az erőszakos cselekményekkel szemben, így fejezve ki társadalmi megbecsülésüket. Ez a b ővítés vonatkozik a falu- és tanyagondnokokra, valamint a szociális intézményekben dolgozó ápolókra, gondozókra, szociális és mentálhigiénés munkatársakra. Az ellátotti jogok fokozottabb védelme érdekében megemeljük a szolgáltatások engedély nélküli nyújtá sa esetén kiszabható szociális igazgatási bírság összegének felső határát, amely elősegíti az illegális szolgáltatást nyújtók számának visszaszorítását és a megfelelő színvonalú ellátás biztosítását. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a jelenlegi max imum 200 ezer forintos bírság összegét a jogsértés súlyától függően 500 ezer forintra emeljük. Fontos része a törvényjavaslatnak az egyházi fenntartó fogalmának szűkítése. Ezentúl kizárólag azokat az egyházakat soroljuk e körbe, amelyek a szociális feladat ok ellátásra is kiterjedő
