Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
4180 akkor, amikor a jegyzőkönyv részét képező mellékletnek mindezt tartalmaznia kell. Tehát indokolt ennek a szabálynak a megváltoztatása is a többiek mellett. Arra kérem képviselőtársaimat, hog y az általam elmondott érvek figyelembevételével - hogy nemcsak a társasházi jogszabály változik meg, hanem a lakásfenntartási támogatási rendszer is a szociálisan nehéz helyzetben lévők helyzetét figyelembe véve módosul kedvező irányba - támogassák szavaz atukkal ezt a jogszabályt. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kétperces bejelentkezőnk van Schiffer András frakcióvezető úr személyében, LMP. Tessék parancsolni! DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen. Elnézé st, de elmulasztottam elmondani egy apróságot, illetve nem is annyira apróságot. Ha azt szeretnénk, hogy a 4. §ban szereplő új szabály - tehát hogy háromhavonta megismételhető legyen a jelzálogjog bejegyzése - valóban hatékony eszköz legyen a társasházi k özösségek kezében, akkor rögtön adódik, hogy gondolkodjon el a kormányzat azon, hogy ilyen jellegű ingatlannyilvántartási eljárásoknál mentességet adjon a jogalkotó a társasházi közösségek számára az igazgatási és szolgáltatási díj megfizetése alól. Hisze n amennyiben egy társasházi közösség pontosan a likviditási problémái miatt háromhavonta szeretne élni ezzel a lehetőséggel, háromhavonta leróni a jogszabályban megszabott eljárási díjat, nem tudom, hogy ez mennyiben túl bölcs dolog, illetve mennyiben segí ti egy ilyen eszköz hatékony alkalmazását. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Vissza a normál szót kérő képviselők sorához: az utolsó bejelentkező egyelőre Horváth János képviselő úr, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mó dosító javaslatot nyújtok be abban a tárgyban, hogy a társasházról szóló törvény módosításáról szóló javaslat egyikmásik paragrafusát gondoljuk újra. Nevezetesen, én magam javasolom az 5. § mindenestül való elhagyását. Miért is? Így szól a szöveg: kötelez ő a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvétel étől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a 30. napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulaj donostárs jogosult összehívni. Jó kerek, jó hosszú mondat. Az üzenet az, hogy a közgyűlés hogyan hívódjék össze. Ugyebár arról tárgyalunk, hogy emberek együtt élnek, és az együttélési forma a társasház fizikai és intézményi vetülete. Ránk marad, az Országg yűlésre időnként, hogy ilyen dolgokban állást foglaljunk, sőt több mint állást foglaljunk, rendezzük. (17.00) Jelen esetben, amikor azt nézzük, hogy hogyan kormányozzák ezek az intézmények magukat, akkor nincs könnyű dolgunk, ugyanis jó volna, ha lehetne á ltalános szabályt mondani, hogy ez így van, és akkor az majd megy. Talán voltak, sőt bizonyos, hogy voltak olyan társadalmak, amikor a magántulajdon, a piacgazdaság vagy valami más institúció révén kevesebb együtthatása volt annak, hogy emberek hogyan élte k szomszédságban vagy más elrendezéssel. Ezekben az évtizedekben, ahogy ismerjük a lakás, a lakhatás körülményeit, bizony emberek együtt élnek, élünk, és ennek az intézményesítése elkerülhetetlen. Ki kormányozza ezt? Ismétlem, az, hogy a kormánytisztviselő k vagy valaki más potentátor tegye, többnyire suboptimum, nem kívánatos, mert a bürokrácia meg a bonyolultság meg egyik hivatali ablak meg másik hivatali ablak.
