Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
4173 képviselő. De mondjuk, gondoljunk az áruszállítással szükségképpen együtt járó tevékenységekre, ez egy elég tipikus és visszatérő probléma, én is nagyon sok ilyen választói panasszal találkoztam, tehát olyan típusú ingatlanoknál, ahol gyakorlatilag rendszeres, nagy zajjal járó, szükségképpen árumozgatással üzemelő multicég valamelyik lerakata, vagy legyen az bármilyen bolt, ráadásul a hajnali órákban történő árupakolás bizon y az ott lakók nyugalmát sok esetben zavarja. (16.20) És ilyenkor nagyon kemény harcokat kellett vívni, nekem is több ilyen eset volt a praxisomban, amikor nagyon elkeseredett és sok esetben nem is sikerrel végződő küzdelmet kellett vívni azért, hogy megvé dhesse a tulajdonosi kör saját érdekeit, és megtilthassa adott esetben egy ilyen szolgáltató megtelepülését. Ezért ezt a törvényi szabályozásban mindenképpen meg kéne jelentetni. Illetve egy olyan megfogalmazás még szerencsés lenne, egy általános, generál klauzulaszerű megfogalmazás, hogy minden olyan típusú tevékenység esetében is tilthassa vagy korlátozhassa a használatot a szervezeti, működési szabályzat, amely egyébként az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben korlátozza vagy akadályo zza. Tehát sokkal tágabb teret kellene adni szerintem a szabályozásnak. Ez a két konkrét eset szűknek mondható. Aggályosnak mondható az a lehetőség, amely egyébként üdvözölhető, hogy a települési önkormányzat rendeletben határozhatja meg a nem lakás céljár a szolgáló helyiség használatának kérdéseit, módját, feltételeit. Azonban itt mindenképpen ki kell emelni azt, hogy ez olyan típusú élethelyzeteket hátrányosan nem érinthet, amelyben a joggyakorlók jóhiszeműen szerzett jogaikkal élnek, és ebben a körben ép pen ezért körültekintőbb szabályozás igényelhető. Főleg azért is, hogy a helyi érdekkörök, amelyek megjelennek az önkormányzatoknál, főleg a kistelepülések önkormányzataiban, ne érhessék azt el, hogy tulajdonképpen haveri, urambátyám alapon legyenek kiszor íthatók, kitilthatók, akár versenytársak, üzleti partnerek bizonyos lakóövezetekből, tehát ne lehessen eszközül tenni az önkormányzati szabályozást ilyen céloknak. Ehhez egy sokkal körültekintőbb és garanciálisabb szabályozás szükséges. A közösköltségtart ozással kapcsolatos jogérvényesítés lehetőségének tágítása egyrészt helyeselhető, a 3 hónapos szabály beléptetése a 6 hónap helyett, az ilyen hátralékot felhalmozó adósokkal szembeni fellépés megnyílik. Azonban mindenképpen gondolni kell arra, hogy össztár sadalmi probléma ez a típusú pénzügyi elnehezülés, amit a gazdasági válság, az elmúlt időszak gazdasági válsága okozott. Tehát itt azért, úgy gondolom, amikor a jogalkotás útján ilyen szabályozással megnyitjuk a lehetőséget, akkor mindenképpen olyan szabál yt is hozzá kéne tenni, ami az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek számára mégis védelmet ad. És ezen nem azokat értem, akik ebbe a körbe nem sorolható módon úgy kerülnek, mondjuk, fizetésképtelen helyzetbe, hogy életvitelszerűen szociális segél yekkel és egyéb állami juttatásokkal visszaélnek, azt nem rendeltetésszerűen, nem családjuk fenntartására fordítják, hanem valamilyen pazarló életmód vagy valamilyen társadalmi deviancia megélésére. Tehát a 3 hónapot tulajdonképpen jónak tartom, de bizony nagy felelősség, amikor döntünk ebben, és ilyenkor gondoljunk azokra is, akik valóban önhibájukon kívül kerültek az elmúlt évek gazdasági ámokfutása nyomán válsághelyzetbe. Egyébként, ha belegondolunk, az ingatlan elvesztésével járó szankció lehetősége még egy közműtartozás esetében sem azonnal, már 3 hónap múlva bekövetkező lehetőség, tehát itt különösen figyelemmel kell lenni erre a körülményre. A tulajdonosi önrendelkezés elvét korlátozónak tartom, az 5. §ban rejlő szabályozást, amely a közös képviselő elleni azon lépést biztosítja, amikor nem hívja a közgyűlést egy bizonyos időn belül. Nem életszerűtlen esetről van szó. A tulajdonostársak az ügy urai, ők a megbízók, és bizony nem egy esetben találkozik az ember olyan közös képviselővel, aki kvázi önálló sítja magát, a tulajdonosi érdekeket nem veszi figyelembe, és valóban olyan gyakorlatot folytat, amely sérti a tulajdonosok érdekét. Ebben az esetben az, hogy 15 napon túl kelljen még várni egy rendkívüli közgyűlés összehívásával, a szabályozás szerint 30 napig, és csak utána léphetne be az a szabály, hogy a
