Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
406 az Állami Számvevőszéknek. Itt vitám van Volner képviselő úrral, igen, azt gondoljuk, hogy hasznos, ha az Állami Számvevőszék mellett kutatói apparátus is működik. Fokozottan el kéne mozdulni abba az irányba, hogy például az Állami Számvevőszék ezeket a korrupciós hatástanulmányokat ele mezze, hogy az Állami Számvevőszék járjon élen a különböző antikorrupciós oktatások levezénylésében, és talán az Állami Számvevőszék lehetne a centruma annak, hogy elkészüljenek közbeszerzési közgazdasági kódexek a különböző állami, önkormányzati szervek r észére. Ez természetesen indukál jogszabályi változást az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényi szabályozást illetően, és természetesen indukál lépéseket az Állami Számvevőszék költségvetését illetően. Azt gondoljuk, hogy a hatékony antikorrupciós fellé pés centrumává kéne tenni az ÁSZt. A jelentésnek van egy eléggé izgalmas megállapítása, ahol kétségtelenül az előző kormányzati időszakot talán nagyobb felelősség terheli, mint az önkormányzatokat. De mégiscsak az önkormányzatok tekintetében állapítja meg a Számvevőszék, hogy 75 százalékban a közzétételi kötelezettségnek nem tesznek eleget, ugyanakkor miniszteriális szervek is nagyon gyakran a különböző közzétételeknek nem tesznek eleget. Ez megint csak felveti a törvényhozás felelősségét, hogy túl azon, h ogy a hatályos büntető törvénykönyvben a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban vannak szabályok, az aktív információs szabadság jogi védelmét meg kellene erősíteni. Ezek a közzétételi kötelezettségek, itt a 75 százalékos megállapítás az önkormányz atokra vonatkozik, de mondom még egyszer, számos hiányosság van a központi közigazgatás tekintetében is, magában foglalja a közbeszerzési tervek nyilvánosságra nem hozatalát is. A helyi önkormányzatok esetében szeretném kiemelni azt, hogy a közbeszerzési t erveket nem elég, ha a hivatalos központi lapokban hozzák nyilvánosságra. Ahhoz, hogy valóban átlátható legyen az önkormányzatok működése, elengedhetetlen, hogy ezeket a közzétételi kötelezettségeket a helyi önkormányzatok a helyi médiában is teljesítsék. Még egy tanulság, amit le lehet szűrni az Állami Számvevőszék jelentéséből, hogy nagyon sokszor a személyre szabott felelősség egyegy döntésért nem állapítható meg. Ha el lehet kenni a személyes felelősséget egyegy ügyben, az önmagában is a korrupció mel egágya. Éppen ezért érthetetlen, hogy a közbeszerzési törvénycsomagban, amit júniusban terjesztett a parlament elé a kormányzati többség, miért vették ki azt a szabályt, illetve miért szavazták le az LMPnek azt a módosító indítványát, ami éppenséggel mege rősítette volna, hogy a közbeszerzési szabályzatban megjelölt személy jegyezze ellen az eljárást megindító hirdetményt. Mi annak idején pontosan azért érveltünk amellett, hogy ezt az ellenjegyző funkciót meg kellene erősíteni, mert a személyi felelősség ti sztázása a kezdő lépés ahhoz, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a korrupciós kockázatokkal szemben. Tanulság továbbá az is az elmúlt évek közbeszerzési eljárásai alapján, hogy a hatályos társasági törvény hagy kiskaput arra, hogy azok a cégek - és itt nag yon sokszor multinacionális cégek járnak az élen , amelyeket elmarasztalnak különböző közbeszerzések kijátszásáért, illetve versenyjogi ügyekben, egész egyszerűen a szétválás hatályos szabályait ki tudják használni úgy, hogy bizonyos jogosultságokat, refe renciákat az egyik cégbe pakolnak, másokat a másik cégbe, és így lehetőség van arra, hogy megkerüljék azokat a tilalmakat, amiket a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Versenytanács határozatai alapján rájuk róttak. Itt feladata van az Országgyűlésne k, hogy a társasági törvény szétválásra vonatkozó szabályainál zárja be ezt a kiskaput. A párt- és kampányfinanszírozással kapcsolatban, illetve a kampányfinanszírozás rendezésével kapcsolatban az Országgyűlés tárgysorozatba vette Karácsony Gergely képvise lőtársam törvényjavaslatát. Elengedhetetlen az, hogy az Országgyűlés mihamarabb ezt a törvényjavaslatot megtárgyalja, nyilván a szükséges módosító indítványokkal együtt ezt a törvényjavaslatot elfogadja. Hiszen ha komolyan gondoljuk azt, hogy vissza kívánj uk szerezni az állampolgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmát, akkor talán az új alkotmánynál is fontosabb az, hogy végre tiszta víz
