Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 6 (57. szám) - Kaufer Virág és Jávor Benedek (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Logisztikai park a lakónegyed közepén? - a tököli katonai reptér esete a fideszes gazdasági körökkel” címmel - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3899 tenni a kormány a jogsértő helyzet megoldása, több mint százezer ember nyugalmának és biztonságának visszaadása érdekében. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP, szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kövér László) : Vá laszadásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. Az ülés vezetését pedig átadom Latorcai alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés valóban fontos, több tízezer embert érint, ezért mindenképpen megérdemli, hogy ne a politikai felhangok, hanem a szakmai tartalom jellemezze a kérdést is, a választ is. Csak elöljáróba n: Wachsler Tamás nem a Fidesz alapító tagja. De ami a kérdésfeltevésben ennél talán aggasztóbb, hogy a volt szovjet reptér Tökölön egyszerűen nem repülőtér. Tökölön a repülőtér nem működik, úgynevezett nyilvános le- és felszállóhely. Ezzel, úgy tűnik, rés zben önök is tisztában vannak, hiszen interpellációjukban fapados légikikötőnek nevezik a tököli létesítményt. Ezt azért hangsúlyozom, hogy a létesítmény nem repülőtér, hiszen nem fogadhat olyan mértékű és jellegű forgalmat, mint amit repülőtérként fogadha tna. Így a környezetre gyakorolt hatása, bár kétségtelenül sokakat irritál és változtatást igényel, de nem éri el egy repülőtér hatásait. A tököli nem nyilvános le- és felszállóhely engedélyezése annak idején a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, teszem hozzá, az MSZPSZDSZkormány idején. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a térség egykori országgyűlési képviselői, a szocialista Varju László és a szabad demokrata Kuncze Gábor sem tiltakozott a le- és felszállópálya értékesítése ellen, a helyi c ivil szervezetek észrevételei ellenére sem. Ezért a 2004es kormányhatározat indokoltságáról, a Draskovics Tibor pénzügyminiszter hivatali ideje alatt lezajlott privatizációról érdemes lenne inkább az említett urakat megkérdezni. A korábban említett szabál yozási helyzet a közelmúltban megváltozott. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló idei kormányrendelet alapján ugyanis valamennyi nem nyilvános fel- és le szállóhely üzemben tartójának, tulajdonosának ez év végéig további üzemeltetés érdekében kezdeményeznie kell a létesítmény valamely repülőtér kategóriába történő átminősítését. Ha egy nyilvános le- és felszállóhelyet nem minősítenek repülőtérré, akkor az s emmilyen formában nem működhet tovább. Vagyis a rendeletmódosítás értelmében a nevezett tököli létesítmény üzemeltetői lépéskényszerben vannak. Az átminősítésre irányuló kérelem elbírálása során a Nemzeti Közlekedési Hatóság légiközlekedési igazgatósága me gvizsgálja, hogy a kérelmező megfelele az előírásoknak, beleértve a környezetvédelmi előírásokat is. Ezért a légiközlekedési hatóságnak az átminősítési eljárásba szakhatóságként be kell vonnia a környezetvédelmi hatóságot is. Ezek a követelmények a tököli nem nyilvános le- és felszállóhelyre is vonatkoznak. Amennyiben tehát az üzemeltető kéri az átminősítést, akkor a jövőben meg kell felelnie a repülőterekre vonatkozó szigorúbb szabályoknak, beleértve a környezetvédelmi szabályokat, ellenkező esetben működ ését meg kell szüntetnie. Közlekedésszakmai szabályozási megoldás kínálkozik tehát felvetésükre. Tökölön vagy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő repülőtér további, e kereteket tiszteletben tartó fejlesztése képzelhető el, vagy a közeljövő ben megszűnik a légi forgalom. Az üzemeltetőnek - bárki is legyen az - e jogszabályi követelményekhez kell igazítani elképzeléseit, amelyek tehát semmiképpen nem ronthatják a térség lakóinak életminőségét.
