Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
383 képvisel őcsoportja nagyra értékeli az Állami Számvevőszék munkatársainak 2009ben végzett szakszerű, magas szakmai színvonalú tevékenységét. Az Állami Számvevőszék ugyanis szerteágazó, sokrétű feladatnak köteles eleget tenni, amelynek csökkenő ellenőrzési kapacitá s mellett is meg tudott felelni. A beszámolóból kiderül, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzési feladataira 2009ben 1003 ellenőri nappal kevesebbet fordított a korábbi évhez képest, amely részben a pénzügyi megtakarításokat célzó intézkedések, illetve a megnövekedett mértékű nyugállományba vonulás hatásaiból adódott. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési kötelezettségeinél változatlanul meghatározóak a törvényekben különféle rendszerességgel előírt évenkénti, kétévenkénti, illetve rendszeres feladatok. A törvényi kötelezettségek teljesítése az ellenőrzési kapacitás 72 százalékát - ez 2008ban 64 százalék volt - vette igénybe, és 38 jelentés készült, míg 2008ban ugyanebben a kategóriában 32 jelentést készített az Állami Számvevőszék. (10.20) A törvényi elő írások teljesítése mellett az éves ellenőrzési kapacitás 28 százalékát képezhették olyan feladatok, amelyek végrehajtásának gyakoriságát törvény nem rögzíti. Kiemelést érdemel, hogy az egyéb számvevőszéki feladatok közül 2009ben a legjelentősebb változást a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény tartalmazta. Ez a törvény kibővítette az Állami Számvevőszék jogosítványait úgy, hogy az ÁSZnak már nemcsak a 200 millió forint jegyzett tőkénél nagyobb jegyzett tőkével re ndelkező állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottsági elnöki tisztségére kellett személyi jelölést tennie, hanem 2010. január 1jétől valamennyi ilyen, köztulajdonban, tehát önkormányzati tulajdonban is álló gazdasági társaság felügyelőbizotts ági elnöki tisztségére is. A jelölési szabályzat alapján az elmúlt években évente egy pályázat meghirdetésére került sor az fbelnöki megbízatás ellátására alkalmas személyek névjegyzékének bővítése, kiegészítése érdekében. A 2003. évi indulástól összesen 741 személy került a névjegyzékbe, a jelölésre alkalmas személyek száma 2009. december 31én 733 fő volt. A 2010től szélesebb alanyi körre kiterjedő javaslattétel miatti pályázat kiírására került sor 2009. december 10. és 2010. január 31e között. Itt kel l megjegyezni, hogy az ÁSZ jelölési jogának 2009. évi kiszélesítése azt a célt szolgálta, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének törvényes ellenőrzése a tulajdonosok, tehát az önkormányzatok, az állam, szélesebb értelemben tehát valame nnyi magyar állampolgár érdekében a tulajdonosok számára a leghatékonyabb módon történjen. Ennek érdekében pedig célszerűnek látszik, hogy egy nyilvános úton, pályázat alapján összeállított adatbázisból a közvagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésére jogosul t szerv jelölje a közvagyonnal gazdálkodó gazdasági társaságok felügyelőbizottságainak elnökeit. Ehhez képest az Orbánkormány egyik első intézkedése volt 2010 nyarán, hogy az Állami Számvevőszék eme jelölési jogát eltörölte. A továbbiakban nincs pályázat útján történő kiválasztási eljárás, nincs ÁSZ által történő jelölés. Erre lehetne mondani cinikusan, hogy egy feladattal kevesebb, tehát egy feladattal kevesebbet kell ellátnia az Állami Számvevőszéknek, több idő maradhat az ellenőrzésre. Ha viszont kevese bb a feladat, az kevesebb erőforrást is igényelhet, ez kisebb szervezeti költségvetéssel járhat, ami negatívan befolyásolhatja az Állami Számvevőszék munkájának minőségét, csökkentheti az ÁSZ ellenőrzéseinek jelentőségét. Úgy gondolom, ezt el kell kerülni. Az Állami Számvevőszék megállapításait, javaslatait pedig célszerű figyelembe venni. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a következő években jelentős problémát fog okozni az önkormányzatok felelőtlen eladósodottsága, amellyel kapcsolatban az Áll ami Számvevőszék az elmúlt években többször is felhívta a figyelmet a jelentős kockázatokra. Az ÁSZ vizsgálataiból és az MNB elemzéseiből megállapítható, hogy az önkormányzatok ilyen nagymértékű,
