Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 1 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz):
3781 velemenyvezer.blog.hu mögött, de valószínűleg ők is szerkesztett tartalmat hoznak elő, de azt nem tudni, hogy egy ember vagy több ember hozzae össze, vane mögötte szerkesztőség. Tehát ez a szabályozás egyértelműen nem egy értelmű. Az internet világára egy olyan dolgot akarnak ráhúzni, ami a XXI. században nem működik. Köszönöm a szót. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A következő felszólaló Lukács László képviselő úr, Fidesz. LUKÁC S LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő már általánosságban bemutatta a törvényjavaslat mögött álló elveket és érdekeket, illetve a tartalmak szabályozásáról is szólt, amelyek közül én személy szerint különö sen fontosnak látom a gyermekkorúak védelmét. Ugyanakkor legalább ennyire lényeges elem a médiaszolgáltatások piaci viselkedésének szabályozása. A piac szabadságának ésszerű és életszerű korlátozása a közvetlen tartalomszabályozásnál jóval hatékonyabb eszk öz a törvényjavaslat céljainak elérése érdekében. (12.20) A médiapiacon való megjelenés fontos kritériuma a nyilvántartásba vétel. A törvényjavaslat egyik érdeme, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás egyszerűsödött, és garanciákkal lett kiegészítve, vagyi s a regisztrációs eljárás csupán formális szempontokat vizsgál, a megtagadására okot adó körülményeket a javaslat egyértelműen felsorolja. Nem bizonyult indokoltnak a médiaalkotmánnyal szembeni korábbi vádaskodás, amely szerint a regisztráció a sajtószabad ság korlátozásának eszköze lehet. Ugyanakkor a javaslatban a tárgyi hatály is szélesebb, valamint a nyilvántartásba vétel is szélesebb kört érint, de hangsúlyozom, ez formális jellegű kötelezettség, és nem korlátozza az alkotmányos szabadságjogokat. Sokan elfeledték, bár az előbb már szóba került, hogy egy 2006os alkotmánybírósági határozat mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a médiatörvénynek a frekvenciák kiosztására vonatkozó szabályozása kapcsán. Ezt végre orvosolja a jelenlegi törvényjavaslat, így a frekvenciák kiosztására szolgáló pályázati eljárás is alkotmányos lehet. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a digitális átállás miatt pályázat csak az analóg frekvenciát használó rádiók esetében lesz. Tisztelt Ház! Részletesebbé vált a műsorszolgáltatói kategóriák felsorolása. A közösségi médiaszolgáltatás új médiaszolgáltatói kategória, amely felváltja a jelenleg még hatályos törvény közműsorszolgáltató és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató kategóriáit. A közösségi médiaszolgáltatás olyan vállalkozás , esetleg az adott önkormányzat által is támogatott hírközlő szervezet, amely közszolgálati, közérdekű célokat is szolgál, de azért nem közszolgálati médiaszolgáltatás, hanem például helyi tévé, amely egy településen élők tájékoztatási igényeit kiszolgálja . A közösségiek számos kedvezményben részesülnek, például nem fizetnek a hatóságnak médiaszolgáltatási díjat, a műsorterjesztőknek kötelesek továbbítani a műsorukat, és indulhatnak a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatain. A törvényjav aslat mindenképpen olcsóbbá teszi a közösségi rádiózást és televíziózást. Szóba került, de aligha tagadhatja bárki, hogy a médiapiac szereplőinek méreteit az egységes verseny fenntartásának érdekében korlátozni kell. A jelentős befolyásoló erejű médiaszolg áltatók kategóriájába azok a rádiók és televíziók esnek, amelyek országos éves átlagos közönségaránya meghaladja a 15 százalékot. Aki idetartozik, az nagyon helyesen a közönség érdekében bizonyos többletkötelezettségekkel terhelhető meg, mint például a hír műsorok közzététele, filmek eredeti nyelven és felirattal való vetítése, vagy a hallási fogyatékkal élők igényeinek kiszolgálása. A piaci koncentráció kontrollja csak 35 százalékos országos éves átlagos közönségarány felett érvényesül. Magunk mögött hagyju k a korábbi merev szabályozást, amely alapján a médiaszolgáltatók növekedése jogosultságuk számának a korlátozása miatt eleve kizárt volt. A javaslat szerint a médiaszolgáltató csak 35 százalék felett nem indíthat újabb médiaszolgáltatást, és ekkor valamil yen
