Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 1 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz):
3772 médiaszolgáltatásokra - nevezzük ezeket a hagyományos médi aszolgáltatásoknak , kiterjed a lekérhető médiaszolgáltatásokra - így például az online videotékák szolgáltatásaira , a kiegészítő médiaszolgáltatásokra - például az elektronikus programkalauzok tekinthetők ilyeneknek , ugyanúgy, mint ahogy a műsorterj esztési szolgáltatásokra - PTV, kábeles, műholdas kérdések tekintetére is , azaz valamennyi, a teljes spektrumot lefedi, és magában foglalja a sajtótermékekre vonatkozó alapvető szabályokat is. A médiaszolgáltatások teljes spektrumáról szól a tárgyi hatál ya ennek a törvénynek. Személyi hatály tekintetében csak egy dolgot szeretnék kiemelni. Ez a jogszabály már rögzíti a származási elvet, azaz azt, hogy a médiatörvény hatálya nemcsak a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalomszolgáltató által nyújt ott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre terjed ki, hanem súlyos jogsértés esetén lehetővé teszi a külföldön letelepedett médiaszolgáltató hazánk területére irányuló műsorának felfüggesztését is. Ez is azokon a példákon és gyakorlati tapasztalatoko n alapul, amelyek, azt gondolom, ezen a területen is sajnos az elmúlt években megjelentek Magyarországon. Néhány szót egyegy részterületéről a médiatörvénynek. Kezdjük a tartalomszabályozással. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy átülteti azt az EUs irány elvet, amit 2007 végén fogadott el az európai Unió, és amely tekintetében ez az átültetési kötelezettsége már 2009ben megvolt a Magyar Köztársaságnak, amelynek mind a mai napig nem tett eleget. Ennek nyomán egyébként, kötelezettségszegés okán az eljárás m eg is indult Magyarországgal szemben. Ez az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv egyértelműen meghatároz olyan célokat, amelyeket ez a mostani médiatörvény tartalmaz is. Cél a fogyasztóvédelmi előírások szigorítása, a szabályozás egyszerűsít ése, a versenyképesség növelése, fejlesztése, valamint a határokon átívelő szolgáltatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek megteremtése. Meggyőződésünk szerint a médiatörvény benyújtott javaslata és tervezete egyértelműen megfelel ennek az irányel vnek, teljesíti ezzel a Magyar Köztársaság azt a kötelezettségét elfogadása esetén, amit már korábban meg kellett volna tenni, és azoknak az irányoknak is megfelel, amit ezzel az irányelvvel egyébként az Európai Unió szabott a különböző tagállamok médiasza bályozásai elé. Tartalomszabályozás tekintetében lényeges elemnek tartom a gyermekvédelmi szabályok megőrzését, sőt több tekintetben a szigorítását is. Bevezetésre kerül egy új korhatárkategória is, a “hat év alatt nem ajánlott” kategória. Én ezt mindenké ppen egy kiemelten fontos kérdésnek tartom, ahogy arra már Pálffy képviselőtársam is utalt, hiszen itt is egy olyan pluszvédelmet biztosít ez a médiatörvény, amely azokból a tapasztalatokból nőtt ki és alakult ki, amelyek ezen a területen az elmúlt években megtapasztalhatók voltak. (11.40) A műsorkvóták eszközét is nagyon fontosnak tartjuk. Itt tudjuk, hogy a magyar és az európai kultúra védelme valósul meg ezzel a szabállyal, itt akár az egyharmad tekintetében, akár magyar zene tekintetében ennek a kvótána k a beemelése önmagában előremutató. Itt elhangzott az, hogy ezen még érdemes adott esetben változtatni a százalékos arányok tekintetében. Várjuk a módosító indítványt ezekben a kérdésekben is. A reklámszabályok ésszerűsítésének célja is elsősorban a szaba d médiapiac működésének elősegítése, természetesen a legfontosabb közérdekű korlátozások megtartása és megerősítése mellett. Fontosnak tartjuk, hogy végre szabályozásra kerülnek a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók többletterhei, valljuk be őszin tén, ezek a szolgáltatók eddig ugyanúgy léteztek és dolgoztak, de ilyen korlátok, ilyen plusz többletterhek és valódi érdemi szabályozás nem volt sajnos ezen a területen sem. A másik fontos terület a piacszabályozás kérdése, ahol végre alkotmányos lesz a p ályázati eljárás, és meg fog felelni a 2006os, egyébként éppen alkotmánybírósági határozatnak, amelyeknek
