Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
376 akár a 2009. évben is ta pasztalt szabályossági és működési anomáliák felszámolása. Ebben, úgy gondolom, a jogszabályi elmozdulásokra való szándék, ezen belül az alkotmány újrafogalmazásának az igénye is segíthet, ezért ragadtam meg ezt az alkalmat is, hogy erről külön is szóljak. Az Állami Számvevőszék nem hatóság, szeretném leszögezni, nyomozati jogköre nincs, ez eleve idegen lenne az intézmény rendeltetésétől és statútumától. A szervezet az ellenőrzései kapcsán felszínre kerülő jogsértések esetén - mint ahogy egyébként más állam i szervek esetében is ez feladat , a szükséges jogi intézkedések esetében kezdeményezőként lép fel és lépett fel a múlt évben is. Ennek legfontosabb eleme a büntetőeljárások kezdeményezése, illetve az eredményes lefolytatásukhoz való hozzájárulás. Nézzük, az elmúlt évben ez hogyan történt. Az egyre nagyobb számban érkező hatósági megkeresések teljesítésével a Számvevőszék segíti a nyomozó hatóságok munkáját. A tárgyévi összesen 43 megkeresésből 40 már folyamatban lévő nyomozáshoz kapcsolódott. Adatszolgált atási kötelezettségének a Számvevőszék válaszlevéllel tett eleget, illetve ezen túlmenően a lefolytatott ellenőrzés során tudomására jutott tényeket tartalmazó dokumentumok megküldésével járult hozzá a jogsértésekkel kapcsolatos büntetőjogi eljárásokhoz. A nyomozások tárgyát képező legjellemzőbb bűncselekménytípusok a hűtlen kezelés vétsége, illetve bűntette, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette és a számvitel rendje megsértésének vétsége, illetve bűntette volt. Az ellenőrzések hasznosítás ának egyik legnagyobb hatású eszköze a nyilvánosság. Ennek fontos tényezője a számvevőszéki jelentések korlátozás nélküli közreadása. Hasonlóképpen meghatározó jelentőségű a tárgyszerű és kiegyensúlyozott sajtókapcsolat. Ezek egyben a független működés gar anciái is. A számvevőszéki honlapon 2009ben közel 90 ezer látogatást regisztráltunk. Az érdeklődők mintegy 72 ezer alkalommal töltöttek le magyar nyelvű jelentést, emellett angol nyelvű összefoglalót is több mint ezerszer nyitottak meg. Ha a 2009. évet vi zsgáljuk, akkor 28 esetben fordult elő, hogy közérdekű bejelentésben szereplő adatokat a betervezett ellenőrzéseink során felhasználtunk. Ez az összes bejelentés 7 százalékát jelenti. A bejelentések 18 százalékát más, ellenőrzésre jogosult állami szervhez, hatósághoz tettük át. 2009ben - nem meglepő módon - jelentős számban jöttek a hitelválsággal, a bankokkal kapcsolatos bejelentések, amelyeket felvilágosítás után a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez tettünk át, ugyanis gyakran összetévesztették a z ÁSZt a PSZÁFfal. Az esetek 34 százalékában ugyan az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozott a bejelentés, azonban kapacitáshiány miatt nem tudtuk vizsgálni. Az esetek 35 százalékában a hozzánk forduló csak tájékoztatást igényelt, ilyenkor jogszabályo król, lehetőségeikről adtunk tájékoztatást, illetve tanácsot. 6 százalékban pedig gyakran névtelen, nem pénzügyi, nem a hatáskörünkbe tartozó bejelentést kaptunk. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A korábbi beszámolóhoz az elmúlt háromhavi elnöki munkám t apasztalatait is hasznosítva, a Számvevőszéket ért kihívásokat felismerve, illetve értékelve néhány jövőbeni tervet és gondolatot szeretnék megosztani önökkel. Az új középtávú stratégiánk megvalósításában, úgy gondoljuk, partnerré tehetjük az Országgyűlést , önöket, képviselőket is, mert a jól működő és hatékony ÁSZ az ellenőrzések gazdasági és társadalmi hatásain és hasznain túlmenően az állampolgárok államszervezetbe vetett bizalmát is erősíti. Az Állami Számvevőszék kommunikációs stratégiájának egyik font os eleme lesz a jövőben a közérthetőbb jelentések közzététele. Ez várhatóan ösztönzi majd mind az Országgyűlés, mind pedig a sajtó részéről a jelentések optimális hasznosítását és felhasználását. Az ilyen jelentések megállapításai vélhetően nagyobb publici tást kapnak majd, így a képviselők országgyűlési munkájuk során is inkább olvassák, hasznosítják azokat.
