Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ÁGH PÉTER (Fidesz):
3734 szele betakarja a feledés homályával.” Dsida Jenő ezt szerette volna megakadályozn i, és fontos, hogy mi is szemünk előtt tartsuk az ő gondolatait, és mindent megtegyünk anyanyelvünk védelmében. Dsida Jenő nagy munkabírású ember volt, ami nemcsak belső motiváltságából adódott, hanem sajnos szerény anyagi lehetőségei is rákényszerítették erre. Munkájával elsősorban megélhetését volt kénytelen biztosítani, idejét a napi rutinfeladatok és a cikkek megírása foglalta le, ahelyett, hogy lehetősége lett volna még inkább kibontakoztatni a benne rejlő tehetséget. Ennek tudható be, hogy életében mi ndösszesen két verseskötete jelent meg, majd még egy halála után. Erdélyben a két világháború között történelmi sorsvállalás volt a költészet. A magyar költőnek egyszersmind hitvallónak, egy emberközösség lelki vezetőjének, szinte papjának kellett lennie. Erre eszméltek rá a már említett Helikonmozgalom tagjai, köztük Dsida Jenő is hasonló felismerésen ment keresztül. Emiatt aztán az Erdély iránt érzett hűség és ragaszkodás vált mind nyilvánvalóbbá a költő élete során, midőn az elviselhetetlenségig fokozód tak terhei, s a bukaresti nagyromán politika úgy tűnt, hogy minden korábbinál nagyobb rohamra indult a magyar kisebbség intézményei és nemzeti öntudata ellen. Dsida Jenő ekkor, a kisebbségi megpróbáltatások vészterhes napjaiban írta fájdalmas, méltán népsz erű zsoltárát, a Psalmus Hungaricust. Korábbi költészetének merengő és játékos dallama után a közösségi hűség és a történelmi felelősség szigorú morálját szólaltatja meg ebben a versben. A vers sokáig csak kéziratban létezett, és csak a szerencsének köszön hető, hogy fennmaradt az utókorra. Dsida Jenő szívbetegsége miatt sajnos nagyon fiatalon, 31 éves korában hunyt el. Halálával sokat veszített a magyarság, hisz már rövid élete alatt is maradandó életművet hagyott maga után. De nem csak kortársai lettek sze gényebbek korai halálával, hanem mi is azok leszünk, hogyha továbbra sem ismerjük fel Dsida Jenő nagyságát, értékét, és nem teszünk lépéseket annak érdekében, hogy a nagyvilág számára is ismertek legyenek művei. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiba n.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A kormány nevében, mivel nincsen jelen képviselője, nem teszem fel a kérdést, hogy kíváne valaki válaszolni. A napirend utáni felszólalások körében Ágh Péter képviselő úr, a Fidesz képviselője következik, felszólalásának címe: “ Idén már nem kell szégyenkezni december 5e miatt”. Öné a szó, képviselő úr. ÁGH PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hét végén, vasárnap december 5e lesz. Az elmúlt években szomorú napként tekinthettünk erre a dá tumra, hiszen a 2004ben ezen a napon tartott népszavazás kampányában a magyarság mint fogalom, mint nemzet és mint közösség hatalmas pofont kapott. A határon túli magyarok kifejezést szitokszóvá akarták degradálni az akkori kormánypártok. Olyan tartalmat akartak hozzárendelni, amely szerint a kisebbségben élő nemzettársaink nem mások, mint idegen állampolgárok, akik a magyar állam által nyújtotta lehetőségeket akarják kihasználni. Egészen meglepő nyilatkozatokat is hallhattunk. Gyurcsány Ferenc a népszavaz ás előtt három nappal a Magyar Televízió reggeli műsorában így szólt, idézem: “Én azt mondom, hogy nemet kell mondani, mert nem akarok Jugoszlávia sorsára jutni.” Egészen megdöbbentő szavak ezek. Az a miniszterelnök mondta ezt, aki saját bevallása szerint 10 millió magyar nevében, 15 millió magyar érdekében kívánt kormányozni. Azonban nagy meglepetést nem okoztak ezzel a hozzáállással senkinek sem a szocialista politikusok. Emlékezzünk arra, hogy annak idején 23 millió román beözönlésével riogatták a közvél eményt. 2001ben az MSZP megszavazta az Orbánkormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2002es OrbánNâstasemegállapodás kapcsán azonban 23 millió román munkavállaló bevándorlásával riogatott. Debreczeni József az Új miniszterelnök című életr ajzában Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete
