Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3705 tekintek mindenkit, mert akkor leszünk egyenlők és akkor leszünk szabadok. Akkor felelősséggel leszünk szabadok. És szabadnak csak felelősséggel szabad lenni. Mindig tiszteletben kell ta rtani a másik vagyonát, a köz vagyonát, hisz közösen élünk. Csak így tudunk élni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Lezárom a vita első szakaszát ebben a pillanatban, és megnyitom a második szakaszt az ajánlás 1225. pontjaira. Kérdezem, hogy ki kíván szólni. (Nincs jelentkező.) Amennyiben senki, lezárom a vita második szakaszát. A harmadik szakasz pedig a 26. pontra nyílik meg. Szót kér Bárándy Gergely képviselő úr. (Dr. Bárándy Gergely: Igen, de nem ehhez a vita szakaszhoz, hanem a másodikhoz, de nagyon gyors volt elnök úr.) Többen csúnyán fognak rám nézni. Bevállalom, képviselő úr, nagyon gyors voltam, a gép pedig lassú volt. Láttam, hogy hamarabb nyomta meg a gombot, mint ahogy én befejeztem. Kérek hangot adni B árándy Gergely képviselő úrnak. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr és a megértést is. Azért kértem szót ebben a vitaszakaszban, mert úgy gondolom, hogy jó másfél órát vitatkoztunk az előzőben egy módosító javaslatról, ami a mostanihoz ké pest azonban, bár kétségkívül populáris és hangulatkeltésre alkalmas téma, mégis marginális. A 16., 17., 18. és 25. ajánlási pontokban - ezek összefüggő ajánlási pontok - CserPalkovics András képviselőtársunk azt javasolja, hogy a helyi bíróságokon bizony os megkötésekkel ugyan - azt hiszem, csak az öt évig takat s az a büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetén, tehát ami az alatt van , az ügyészségi fogalmazó is képviselhesse a vádat. Azt gondolom, hogy ez egy olyan elvet tör át, amit semmiképpen sem szabadna. Felmerült már vita az Országgyűlésben a vonatkozásban, hogy a bírót az ítélkezési tevékenysége során helyettesíthetie bírósági titkár, azaz bírósági titkár ítélkezhete. Azt gondolom, hogy ebben a körben érdemes gondolkodni és kell is gondolkod ni, és bizonyos garanciarendszer megteremtése mellett én magam sem ellenzem egyértelműen azt, hogy ez megtörténhessen. A vita egyébként akkor is azon volt, hogy megfelelőképpen garantálte a titkárok ítélkezési tevékenységének a függetlensége. Azonban jóva l tovább megy ennél CserPalkovics András javaslata, ugyanis nem ennek a párját teremti meg, tehát hogy a bírósági titkár ítélkezhet, az ügyészségi titkár pedig képviselheti a vádat bizonyos ügyekben, hanem kiterjesztené ezt a szabályt a bírósági fogalmazó kra is. Talán épp államtitkár úr érvelt a bizottsági vitában amellett, hogy ha az ügyvédjelölt eljárhat helyi bíróság előtt, akkor ugyan miért ne képviselhetné a vádat az ügyészségi fogalmazó is, aki ugyanazt az egyetemet végezte el. Ez igaz, de ezt akkor is elmondtam és most is megteszem, az a különbség közöttük, hogy az ügyvédjelölt nem a Magyar Köztársaságot képviseli, az ügyvédjelölt nem dönt érdemben semmiről, nem ő az ügy ura. Talán egy kivételt tudok ez alól mondani, azt, hogy a fellebbezések, a jogo rvoslatok rendszerében tudomásul veszi az ítéletet vagy nem veszi tudomásul, ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy itt mindenkor önálló nyilatkozattételi jogosultsága van a vádlottnak. Tehát az ügyvéd vagy az ügyvédjelölt önmagában nem veheti tudomás ul a döntést a terhelti oldalon, ha - mondjuk - ezt a vádlott nem erősíti meg, tehát ő is tudomásul nem veszi. És természetesen ez a másik két variációra, a három nap gondolkodási időre és a fellebbezésre ugyanúgy érvényes. Tehát ez az egyetlen olyan pont, ahol valódi döntési funkciója van, de itt is eltérő az ügyésztől az előbb említett okokból. Azonban az lyan kérdése ejtheti a vádat, tehát olyan helyzetet teremthet, hogy a bíró nem is tud ítéletet hozni az adott ügyben, mert ha az lyan kérdése azt mondja , hogy ejti a vádat, akkor a bíróság köteles az eljárást megszüntetni, nincs mérlegelési joga. Az lyan kérdése módosíthatja is a vádat, tehát közhatalmi funkcióval rendelkezik, ami azt jelenti, hogy akár azt is megteheti, hogy az emberölés helyett csalásra módosítja a vádat, és a bíróság ilyenformán nem hozhat ítéletet emberölés bűntettében, csak a csalás bűntettében.
