Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
3701 egy enyhébb alakzatát - vétségekről beszélünk , természetesen nem kell rögtön börtönbe küldeni, de ezeket az elemeket már mind a vita korábbi szakaszában elmondtuk. A tevékeny megbánástól a közérdekű munk avégzésen át a próbára bocsátáson keresztül nagyon széles az az eszköztár, amivel a társadalom kifejezheti egyet nem értését a graffiti jelenségével szemben. Abban szeretném kérni a tisztelt Ház támogatását, hogy ebben az ügyben végre egy világos üzenet ad junk a magyar társadalom számára. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Türelmesen kivárva a sorát, normál szót kért Vágó Gábor képviselő úr, hatperces időkeretben. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönö m a szót. A legelején le szeretném szögezni, hogy az LMP soraiban van Hanzély Ákos - benn ül a Fővárosi Közgyűlésben , aki a LátKép Egyesülettel többször is maga, saját kezével megtisztította a budapesti Nagykörutat ezektől a falfirkáktól, tehát vannak k öztünk, akik tevőlegesen tesznek a probléma megoldásáért. A másik ilyen helyzet, hogy kezdjük kicsit az elejétől. Ezzel a törvénnyel az a probléma, hogy nincsen visszatartó ereje (Dr. Nagy Gábor Tamás: De van!) , illetve hogy aránytalan. Véleményünk szerint nincsen visszatartó ereje. A másik pedig az, hogy magát a falfirkát nem definiálja pontosan. (Dr. Nagy Gábor Tamás: (7) bekezdés!) Igen, ha megnézzük pontosan, hogy mit is jelent a falfirka - merthogy kicsit továbbmegy az élet, mint ahogy ezt leírja ez a (7) bekezdés , tehát hogy most ez az egész önkifejezés, művészet vagy akár politika, esetleg társadalomkritika, mint ahogy látjuk azt a Kétfarkú Kutya Párt teljesítményében, vagy a leghíresebb nemzetközi graffitis, Banksy teljesítményében, ahol igazából n em az elcsúfítás a lényeg, hanem egy fricskamutatás a társadalomnak. Ha történetileg megnézzük, a politikai tartalmú graffitik már a római kortól végigkísérik az emberiség történelmét, már Pompejiben vannak leletek ezzel kapcsolatban, de a reneszánszban is mét felütötte a fejét, és azóta folyamatosan végighúzódik a közügyek gyakorlásának az ilyetén való megjelenése a közfalakon. Viszont, ahogy látjuk, 2007 tavaszán egy graffiti volt az, ami a magyar közéletet három hónapig uralta. (16.40) Ez a “Márciusban új rakezdjük”, “MÚK”graffiti volt, de már előtte is voltak ilyen politikai tartalmú graffitik. Igazából itt vannak olyan falfirkák, graffitik, feliratok , mert igazából itt a probléma, hogy nem tudjuk ezeket elkülöníteni , amelyeknek igenis van társadalomk ritikai, politikai tartalmuk, és nem feltétlen csak szabadidőeltöltésből - ahogy önök ezt írták - kerülnek ezek a falakra. A másik az, hogy a graffiti szubkultúrájának, belső logikájának megértése nélkül talán nem fog ez a probléma soha az életben megoldó dni. Most nem térnék ki erre, hanem inkább az egész falfirka- és graffitiügynek a diverz látásmódjára, hogy itt mekkora különbségek vannak falfirka és falfirka között. Ugyanúgy ebben a területben van benne az úgynevezett “tag”, ahol maga a firkáló csak a s aját becenevét írja föl, vagy maga a szó hagyományos értelmében vett graffiti, ami többszínű, nagy rajz, aminek igenis van művészi kifejezési értéke, láthatjuk azt a Filatorigát mellett lévő soron. (Gulyás Dénes: Jaj, ne! Az művészet?) Van, akinek ez művés zet, van, akinek ez nem művészet. Másmás ízlések uralkodnak a társadalomban. Kérem, ennyit legalább fogadjunk el közös alapként. A másik pedig, vannak a street art kategóriájába sorolt (Közbeszólások.) matricák, plakátok, illetve különböző térelemek. Láth atjuk, a Moszkva téren pontosan ebből a szubkultúrából indult kortárs művészek voltak azok, akik színessé tudták tenni ezt a várost. (Közbeszólások.) Nézzük meg, hogy a szürke Moszkva térnél jobbe a színes Moszkva tér! (Gulyás Dénes: A te házad falá ra rajzoljanak!)
