Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szó... - ELNÖK (Jakab István): - DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3667 Kocsord község korábbi polgármesterének. Engedjék itt meg nekem, hogy kicsit a napirendtől eltérve néhány szóval, rendhagyó módon kitérjek (Dr. Lamperth Mónika: Az elnök nem biztos.) Ja kab Zsigmond munkásságára. Képviselőtársam, jeleztem ezt az elnök úrnak, de valóban csak egy fél percre rabolnám az idejüket, és venném igénybe a türelmüket. Jakab Zsigmond munkássága a legmagasabb szintű tiszteletet érdemli. Munkássága méltó példa az utók or számára, illetőleg követendő példa, méltó arra, hogy megőrizze az emlékezet. Mind emberként, mind vezetőként, mind munkatársként a legkiválóbbak közé tartozott, és dicsőség volt vele szolgálni, vele együtt dolgozni. E rövid kitérő után visszatérnék az a ljegyzői tisztség szabályozásával kapcsolatos kérdésekre. Egyetértünk azzal, hogy a jegyzőket több száz vagy több mint ezer hatáskörrel bombázzák a különböző törvények, és pláne olyan településeken, ahol a hivatali tagozódás nem megfelelő, tehát nem oszlik főosztályokra, osztályokra, irodákra, csoportokra a polgármesteri hivatal, tehát ahol nincs lehetőség osztályvezetői, főosztályvezetői szintekre leosztani a különböző feladat- és hatásköröket, ott bizonybizony nagyon nagy probléma az, hogyha a pénzügyi lehetőségek lehetővé teszik, csak egy aljegyzőt lehet kinevezni. Tehát nem tartjuk önmagában ördögtől valónak azt, hogy több aljegyző kinevezésére nyíljon lehetőség. Természetesen ezt a módosító javaslattal igyekszünk egy ésszerű korlát közé szorítani, teh át nem korlátlan opcióként fogjuk ezt föl, de a kiindulópontot elfogadhatónak tartjuk. Az viszont meg teljesen igazságtalan és indokolatlan, hogy korábban ez csak a főváros közgyűlésének állt rendelkezésére. Teljesen érthetetlen, hogy miért csak a fővárosb an volt erre szükség. Éppoly szükség lehet erre megyei jogú városokban vagy nagyobb településeken is, bár megjegyzem, hogy nyilvánvalóan itt a kassza, a gazdasági, pénzügyi, anyagi lehetőségek fognak majd gátat szabni az aljegyző kinevezésének, hiszen össz e nem lehet hasonlítani, mondjuk, egy északbalatoni település lehetőségeit vagy akár egy Debrecen megyei jogú város lehetőségét, mondjuk, egy északkeletmagyarországi vagy konkrétan éppen egy Mátészalka környéki település lehetőségeivel. Megjegyzem, bár a bizottsági vita során kaptam arra vonatkozó jelzést, hogy nem tartozik szorosan a törvényjavaslathoz, azonban mégis meg kell említenem, hogy ha már egyszer hozzákezdtünk az aljegyzői státus rendezéséhez, akkor ne végezzünk félmunkát, ne álljunk meg félúto n, hanem merjünk hozzányúlni önálló indítvány formájában - erre egyébként a kormány részéről szóbeli ígéret elhangzott a bizottsági ülésen - az aljegyzői kérdés egyéb részének szabályozásához, gondolok itt az aljegyző illetményének kérdésére, ugyanis jelen pillanatban ezt egy másik törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szabályozza. Viszont nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy mekkora rés tátong itt az aljegyzői illetmény megállapításánál, ami egyébként egyrészt költségvetési kérdés is , nyilvánvalóan a kasszát, a költségvetési lehetőségeket is érinti, másrészt pedig, ha nem ütjük le, nem verjük le a határkarókat ezen a téren is, akkor itt súlyos igazságtalanságokra kerülhet sor, illetőleg az aljegyző kollégák számára demoralizáló lehet, ha a szabályozás változatlan marad. Gondolok itt arra a szabályra, a Ktv.nek arra a rendelkezésére, amely szerint az aljegyző illetményét kinevezésekor a képviselőtestület, ezt követően pedig minden évben a jegyző határozza meg a jegyző illetményére von atkozó szabályok alapján, de oly módon, hogy illetménye nem lehet kevesebb, mint a korábban megállapított illetmény, de nem érheti el a jegyző illetményét. Kérem szépen, itt van egy gumiszabály. Nem mondják azt meg, hogy mennyi ez a határ, tehát itt akár a 3040 százalékos eltérésektől az 12 ezer forintos jelentéktelen eltérésekig is terjedhet az aljegyző és a jegyző illetményének a különbsége. Nyilvánvalóan az aljegyzőre bízott feladatok, hatáskörök, az aljegyző által ellátandó feladatok mértéke, mennyisé ge, minősége, súlyozása határozza azt meg vagy határozhatja azt meg az anyagi lehetőségeken kívül, hogy az aljegyzőt milyen illetményben részesítik. (14.20)
