Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szó... - ELNÖK (Jakab István): - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3662 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjava slat, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! S oron következik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosí tásáról szóló, Kósa Lajos, Tarlós István, Kovács Zoltán, Fidesz, képviselők által benyújtott törvényjavaslatok együttes általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatokat T/1495. és T/1496. számokon kapták kézhez a képviselők. A hatáskörrel rendelkező biz ottságok benyújtották ajánlásaikat, amelyek T/1495/1., valamint T/1496/1. számokon a honlapon elérhetők. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kósa Lajos úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általunk benyújtott két javaslat három témát igyekszik kezelni. Mindegyik az önkormányzati működést érinti, nem stratégiai, perdöntő fontosságú témák, de a mindennapi működésben fontosak lehetnek. Az egyik, az alpolgármesterek jogállásával kapcsolatos probléma nem most keletkezett, hanem évekkel korábban, amikor az önkormányzati törvényt módosítottuk, és az úgy rendelkezett, hogy abban az esetben, ha egy t estület megválaszt alpolgármesternek egy megválasztott képviselőt, és ez az alpolgármester a következő választásokon képviselőként szintén bekerül az új testületbe, akkor automatikusan megtartja az alpolgármesteri tisztségét. Ez egészen furcsa helyzeteket eredményezhet, ezért szeretnénk úgy szabályozni a kérdést, hogy az alakuló ülésig megtartja az alpolgármesteri pozícióját, de ha korábban alpolgármester volt, akkor is elveszíti ezt a tisztséget, ha újraválasztják, és az új testületnek, illetve az új polgá rmesternek lehetősége van az ő vagy mások megválasztására. Egészen furcsa helyzet jön létre néhány önkormányzatban akkor, ha a korábbi többség megszűnik, új alpolgármestereket lehet választani, új polgármester van, de azért, mert a korábbi többség által me gválasztott alpolgármestert újraválasztják képviselőként, ő megtartja az alpolgármesteri tisztségét. Tudjuk, hogy ilyen esetben a leváltását külön kell kezdeményezni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egy korábbi törvénymódosítás kapcsán megmaradt rossz konstrukci ó, ezért szeretnénk kijavítani. Tehát a javaslatunk az, hogy az alpolgármester - amennyiben képviselőként újraválasztották - az új testület alakuló üléséig megtartja ezt a pozícióját. A másik javaslatunk az aljegyzők számával kapcsolatos. A megyei jogú vár osokban és a megyei közgyűlésekben, valamint a kerületekben jelentkezik az a probléma, hogy a törvény most csak jegyzőt és aljegyzőt emleget. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy meg kellene engedni az önkormányzatoknak, hogy maguk döntsék el, h ány aljegyzővel kívánják a testületi munkát irányítani. Az “aljegyző” megfogalmazás csak egyet engedélyez. Azt gondolom, az önkormányzatok számára az “aljegyzők” megfogalmazás biztosítja azt a lehetőséget, ami magában az egész önkormányzati rendszerben is cél, hogy maguk alakítsák ki a megadott keretek között a szervezeti és működési feltételeiket. Itt a megyei jogú városok és a megyei közgyűlések, valamint a kerületek esetén engednénk ezt meg. Van kerület, ahol ez indokolt, például a XI. került létszámában az ötödik legnagyobb önkormányzata az országnak a maga 165 ezer lakosával. De természetesen van olyan kerület is - például az I. vagy az V. , amelyik létszámát tekintve egy kisváros méretű. Esztergom
