Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - MILE LAJOS (LMP):
3652 CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem húznám az időt, de néhány dolgot nem gondolom, hogy anélkül kellene hagynunk a vita végén, hogy ne válaszoljunk rá. Egyrészt azt gondolom, hogy nincs átverés ebben a műfajban. Azt gondo lom, ennek a törvényjavaslatnak a parlament elé kerülése egy egyeztetési folyamat, és azt gondolom, hogy a szolgálati időnél igenis elismerésre kerülnek, illetve a nyugdíj kiszámításánál elismerésre kerülnek azok az évek, amelyekről Varga képviselőtársam b eszélt. Ami pedig azt a kritikát illeti, hogy mi ennek a törvényjavaslatnak a központja, egyértelműen megfogalmaztuk - azt gondolom, ebben sosem volt félreérthető a kommunikáció , hogy a munka és a család, tehát a munkaviszonyban töltött, ledolgozott évek adják a jogosultság alapját, és preferált értékként jelenik meg a család, a család, ahol szülők vannak, jegyzem meg, és a nőknek ebben a kettős helytállásban való feladatvállalását preferálja, díjazza a magyar társadalom. Azt gondolom, ehhez egyébként kel lő felhatalmazásunk és kellő támogatottságunk is van a társadalom részéről. A másik pedig - Vágó Sebestyén képviselő úrnak mondom , hogy miért döntöttek úgy a mai napon a FideszKDNP képviselőcsoportjának tagjai, hogy az ötödik gyermek után plusz egy év k edvezmény jogosítására beadjuk a módosító javaslatunkat, pontosan az, mert ennek a módosító javaslatnak az értékközpontjában megint csak a család van, és ez megfelel a törvényjavaslat általános és alapvető céljának, ezért került részben a Nagycsaládosok Eg yesületének kezdeményezésére, részben pedig több többgyermekes szülő megkeresésére ez a javaslat a mai napon benyújtásra. Azt gondolom, azt vegyük figyelembe, hogy hányan élhetnek ezzel a lehetőséggel, hány család és hány nő számára teremtünk lehetőséget, biztonságot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Mile Lajos képviselő úrnak, LMP. MILE LAJOS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Cs ak a vita egyetlen aspektusára szeretnék reagálni. Ugye, itt elhangzott a jogalkotói bátorság, Babák képviselő úr ezt hangsúlyozta is, kicsit a “tudjuk, merjük, tesszük” szlogenjét magáévá téve. Én viszont egy kis belátást és árnyalást kérnék szépen a joga lkotótól, és mondom is konkrétan, hogy melyik területre gondolok. Ez már többször elhangzott, az oktatásügyről szeretnék röviden beszélni, és itt nem valamiféle csoportérdekről vagy periferikus érdekeltségről van szó, hanem, azt gondolom, egy nagyon fontos területről, ahol a tudás megbecsülése meghatározó. Tehát ilyen szempontból is közelítsünk ehhez a kedvezményhez, ehhez a 40 éves lehetőséghez, hogy 40 év munkaviszony után kedvezményes nyugdíjba mehetnek a hölgyek, hiszen a tudás megbecsülése a jövőre néz vést csak akkor hiteles, hogyha ezt általánosságban is elismerjük, és kiemelt szerepet tulajdonítunk neki. Tehát az a gyakorlat - mondok konkrét példát , hogyha valaki úgy kezdte el a pedagógusi pályáját, hogy elvégezte a felsőfokú tanulmányait, és megfel elő kvalitásokkal rendelkezett ahhoz, hogy el tudja kezdeni a szakmát, az nagyon is becsülni való. Vele párhuzamosan nagyon sokan voltak olyanok - gondoljunk csak vissza, akik még emlékeznek erre , akik képesítés nélkül kezdtek el oktatni. Itt semmiféle é rtékkülönbözetet nem akarok tenni ilyen szempontból, hiszen az ő munkájukat is el kell ismerni, de az ő esetükben rögtön beszámít ebbe a 40 esztendőbe az az időszak is, amikor képesítés nélkül tanítottak, még akkor is, hogyha persze közben párhuzamosan elv égeztek iskolát. Tehát magán a területen, az ágazaton belül is feszültséget és igazságtalanságot eredményez ez a fajta megkülönböztetés, hogy például az oktatásban nem ismeri el a felsőoktatási éveket a jogalkotó, a kedvezménybe nem számítja bele, és ez bi zony a tudás megbecsülésének a megkérdőjelezése, legalábbis a szakmában (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) dolgozók számára.
