Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
363 válaszolni a vitában e lhangzottakra. A módosító javaslatról várhatóan a következő ülésünkön határozunk. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Most a napirend utáni felszólalás következik. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Latorcai János) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tis ztelt Országgyűlés! Kedves Internetezők! A trianoni megemlékezések állami szintre emelése után újabb missziót vállal a Jobbik, a dicsőséges Rongyos Gárda megítélésének helyreállítását. Igen, ez a jelző ma már nem a Vörös Hadsereget kell illesse, ahogy Buda pest szívében, a Szabadság téren sem a szovjet megszállók emlékműve kellene álljon, hanem az eredeti országzászló. (21.10) 1921ben a mai napon, október 4én kiáltották ki egy átmeneti időre Prónay Pál vezetésével NyugatMagyarország függetlenségé t, a Lajta bánságot, amely az akkori, meglehetősen kilátástalan helyzetben egy jó taktikai húzásnak bizonyult. Gőbl Gábor, a Jobbik soproni elnöke tegnap az ausztriai Felsőőrre szervezett megemlékezést erről. A nyugatmagyarországi szabadságharc kirobbanás ának 89. évfordulóján, augusztus 28án pedig a Magyar Gárdával emlékeztünk egy másik, társadalmilag megbecsült, de államilag üldözött, hivatalosan ugyanúgy sosem létezett gárdára, a Rongyos Gárdára annak egyetlen budapesti emlékművénél, a Farkasréti temető ben, Vámosi Tibor műegyetemista hősi halott sírjánál. 1920ban ugyanis Trianon döntéshozó urai NyugatMagyarországot is el akarták csatolni szövetségesünkhöz, Ausztriához, de akadt egy maroknyi népesség, amely fellázadt az igazságtalan döntés ellen: a Rong yos Gárda. Egyetemisták, gazdalegények, veterán frontkatonák, volt különítményesek, magyarok, németek, horvátok, bosnyákok harcoltak az országrész megmaradásáért. Hősies küzdelmük legendás diadalokon keresztül a Lajta bánságig, majd a híres kikényszerített népszavazásig vezetett, ahol Sopron a leghűségesebb magyar városnak bizonyult. Még maga gróf Bethlen István is így méltatta a gárdistákat: az ő hazafiságuk, önfeláldozásuk és kitartásuk tette lehetővé azt, hogy a magyar kormány ezt a helyzetet felhasználh atta arra, hogy a kérdésnek Magyarországra nézve előnyös rendezését diplomáciai úton kezébe vehesse. Végül szeretnék röviden szintén a trianoni seb gyógyításával kapcsolatos, közelmúltbeli, ezúttal kerek évfordulóra rátérni, mert a nyári szünet miatt akkor erről nem eshetett szó itt az Országgyűlésben, csak az Európai Parlamentben Szegedi Csanádnak köszönhetően. Augusztus 30án volt a második bécsi döntés 70. évfordulója. Mint ismeretes, a magyar diplomácia és katonapolitika többévi megfeszített munkájának eredményeképpen Magyarország 1940. augusztus végére kikényszerítette, hogy Olaszország, valamint fogcsikorgatva ugyan, de Németország döntőbíráskodás keretében a román elnyomás alól felszabadította ÉszakErdélyt és a Székelyföldet. Az akkori esemény jelent ősége nemcsak abban van, hogy a négyéves magyar világ emléke ma egyfajta reménysugarat ad az erdélyi testvéreinknek a megmaradásért folytatott küzdelmükhöz, de 70 éve a megmenekülést is jelentette az erdélyi magyarságnak, hiszen ha akkor csaknem másfélmill ió magyar nem kerül vissza Magyarországhoz, könnyen lehet, hogy Románia úgy oldotta volna meg a magyarkérdést, mint ahogy megoldotta a zsidókérdést.
