Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 29 (54. szám) - A nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3549 is következik, hogy már a címválas ztás is cinikus, ahogy a kormány egész kommunikációja a kérdés kapcsán. A törvényjavaslat címe: a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról és a szabad nyugdíjpénztárválasztásról. Matolcsy miniszternek volt bátorsága azt nyilatkozni az egyik napilapnak, h ogy szükség van az öngondoskodás megerősítésére. Mindezt mondja egy ember, aki páros lábbal rúgja szét az öngondoskodás törékeny építményét. A terület gazdájának kijelölt kormánybiztos titulusa nyugdíjmentő kormánybiztos. Ugyanakkor ha valamitől meg kell m enteni a nyugdíjakat, az pont önök, aki a felhalmozott nyugdíjmegtakarításokból a büdzsén a leggazdagabbaknak adott kedvezménnyel ütött lyukat akarja befoltozni. De a cím még sok mást is ígér. Nézzük át, milyen elemei vannak a miniszter úr által ígért sza bad választásnak, mert valójában nem más, mint pénzbehajtás. A szabad választást nézzük. Kezdjük a pénztárakkal, és utána vizsgáljuk meg az egyéni megtakarításokra vonatkozó garanciákat! Nem lehet szabad választásról beszélni. A törvényjavaslat rendelkezés ei kivéreztetik a pénztárakat. A 19. § szerint a fedezeti tartalék javára a 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve a tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát a 2011. évtől 99,1 százalékra köteles jóváírni. A magánnyugdíjpénztári költségek kordában t artása még támogatható is lenne, és az LMP támogatna is egy erre vonatkozó előterjesztést. Ez ugyanakkor nem racionális kordában tartás, hanem ellehetetlenítés. Nincs ilyen speciális szaktudást végző szervezet, amely hasonló adminisztratív költségek mellet t színvonalas munkát tudna végezni. Vagy a 17. §: a módosítással megszűnik az állami költségvetési garancia biztosítása a pénztártag követelésére vonatkozóan. Miért kell a porhintés? A kormány pontosan tudja, mit akar. Államosítani akarja a második pillért , és államosítani is fogja, ha törik, ha szakad. A 26. § szerint ha a PSZÁF megállapítja, hogy valamely pénztárban annak működési zavarai miatt veszélyeztetett a szolgáltatások biztonsága, a röviden össztosítási nyugdí jrendszerbe visszalépő tagok követeléseinek kielégítése, vagy a pénztárak teljesítménymérésének adatai feltűnő aránytalanságot mutatnak, vagy jogszabálysértés gyanúja merült fel, megteszi a szükséges intézkedéseket. Miniszter úr, illetve államtitkár úr, a fenti intézkedések miatt garantált, hogy működési zavarai lesznek a pénztáraknak, de szerencsére a kormány mindenre gondol, és most nem fizeti be a védelmi pénzt, majd befizeti később kamatostul. Ennyit a második pillér esélyegyenlőségéről. Nézzük akkor, h ogy milyen garanciákat biztosít a 3 millió pénztártag állampolgárnak! A törvényjavaslatban minden ellenkező híreszteléssel szemben semmilyen garancia nincs arra, hogy nem lopják el a megtakarításokat - egyénit. Vegyük például a 12. §t! Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben határozza meg az alap működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályokat. Amit a nagy rohanásban nem tudtak kidolgozni, azt majd szépen megoldja a kormány a reflektorfénytől távol. Hát, ez nem túl biztató garancia. Vegyük az ala p irányító testületét, amely rendelkezik majd a 3000 milliárd forintos vagyonról. Ez nem más, mint egy újabb fideszes bábcsoport; Matolcsy miniszter által rángatott marionettfigurák ülnek majd benne. A testület öt tagból áll, öt kis Matolcsyfigurából. Egy ilyen, csak a kormány megbízottaiból álló egylettől nehéz is lenne elvárni, hogy a tagjai ne a kormány, hanem a mai pénztári tagok érdekeit tartsa szem előtt. A kormány szerint garanciális jelentőségű annak rögzítése, hogy az alap vagyona nem vonható el, és kizárólag a törvényben meghatározott célokra használható fel. Nézzük a 7. §t! A 7. § szerint az alap vagyonát képző eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek, a központi költségvetésnek - még egyszer, a központi k öltségvetésnek - és a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére fordítani. Hol van itt a valódi garancia? A kormánytöbbség év közben bármikor módosíthatja a költségvetési törvényt, azzal
