Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 29 (54. szám) - A nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3537 Ha az eseményeket egy kicsit tágabb kitekintésben vizsgáljuk, akkor lá tható, hogy a nyugdíjrendszer egészét megrázó folyamatok zajlottak ez elmúlt években, sőt az elmúlt évtizedben, ezek azonban a közelmúltban vettek olyan fordulatot, amelyek megoldása már nem tűr további halasztást. Gondolok itt mindenekelőtt arra, hogy az alapvetően elhibázott 1998as nyugdíjreform miatt olyan mélyen rendeződött át a költségvetés szerkezete, olyan mértékben nőtt a nyugdíjalap hiánya, amelyet a kormánynak kezelnie már nem áll érdekében és nem áll módjában sem. Konkrétan: a 2011es költségvet ésben a 3000 milliárd forint feletti nyugdíjkifizetésekkel szemben az állami nyugdíjkassza bevételei csak 2100 milliárd forintot érnek el, ezzel 2011ben az állami nyugdíjrendszer már 900 milliárdos hiánnyal zárna, ami a nyugdíjak kifizetésére vonatkozó ha tályos jogszabály szerint nem állhat fenn. Ilyen helyzetet a kormány nem vállalhat. Nyilvánvaló az is, hogy a jelenlegi konvergenciaprogram adta keretfeltételeket szétfeszítené, ha az irány a nyugdíjügyekben nem változna meg radikálisan. Látható tehát, hog y a kormánynak sürgető strukturális melyben össz is magában foglaló lépésekről kellett és kell döntenie. Ennek egyik fontos állomása a jelenlegi törvényjavaslat, amelynek elfogadása esetén orvosolhatók a jelenlegi vegyes nyugdíjrendszer problémái, valamint elkezdődhet az állami nyugdíjpillér valódi átalakítása. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Megszűnhet a működési és bizalmi deficittel működő tőkefedezeti második pillér, és ezzel egyidejűleg felértékelődik az öngondos kodásra alapított, jelenleg is működő harmadik pillér, az önkéntes pénztárak pillére. Tisztelt Országgyűlés! Jelen javaslat megalkotásánál figyelemmel voltunk arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak pazarlóan működnek, arra, hogy a várható járadékszabályok telj esen hiányoznak, arra, hogy a pénztáraktól várható 25 százalékos nyugdíjrészt miként kapják meg a pénztártagok, mindenfajta transzparenciát nélkülöz, valamint arra, hogy az elmúlt, több mint egy évtizedben a tagok befizetéseivel a pénztárak nem minden eset ben a jó gazda gondosságával gazdálkodtak, gyarapították tagjaik számlaegyenlegét. (19.30) Vagyonkezelési és működési költségek címén irreálisan magas díjakat szedtek, közben pedig ügyfélkörük, mivel garantált volt az ügyfélkörük a kötelező pénztártagság o kán, nem lehetett kérdéses. Tehát egy garantált ügyfélkör mellett is nagyon magas díjakat szedtek. Ezen egyedülállóan kedvező feltételrendszer mellett sem tudtak azonban valóban jelentős reálhozamot elérni tagjaik számára, sőt a megtakarítások védelmére ál lami garanciát is élveztek. Az eddig megtett lépéseken túl tehát világossá vált, a rendszer egészét átalakító változtatásokról kell dönteni a tisztelt Országgyűlésnek ahhoz, hogy a majdani nyugdíjasok ellátása ne kerüljön veszélybe. Ahhoz, hogy a pénztárta g a biztonságos állami nyugdíjrendszer mellett - ha szabad így fogalmazni - lábbal döntsön, több egyformán fontos ösztönzőre van szükség. Legalább hármat említenék: amennyiben képződött az adott pénztárban reálhozama, valamint van tagdíjkiegészítése, azt adómentesen felveheti vagy önkéntes pénztárba utalhatja át az adókedvezmény igénybevétele mellett, 16 százalékos szja illeti. Ha reálhozamot nem produkált a pénztár, az állami nyugdíjszámláján a reálhozam erejéig megkapja a kiegészítést. Egyéni számlakövet elése mellett az arányosan egy főre jutó garanciaalapból ráeső részt is megkapja, valamint az állami pillérben megalkotásra kerül az egyéni számlavezetésre vonatkozó szabályozás, és ezzel együtt halála esetén a hozzátartozói ellátások is kiegészítésre kerü lnek. (Zaj.) A javaslat szerint a visszalépő tag kifizetésekkel csökkentett követeléséről a magánnyugdíjpénztár bizonylatot állít ki, amelyet megküld a pénztárak központi nyilvántartásának is. A pénztárak központi nyilvántartása a visszalépő tagot nyilvánt artásában elkülöníti, követelését regisztrálja. A visszalépett tagokról a pénztárak központi nyilvántartása havonta értesítést küld az Országos Nyugdíjfőigazgatóságnak. Az Országos Nyugdíjfőigazgatóság a tag számára átmenetileg a pénztárak központi nyilv ántartásában egyéni járulékvezetési számlát nyit. A járuléknyilvántartás
