Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 29 (54. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP):
3502 Döntés önálló indítványok tárgysorozatbavételéről ELNÖK (dr . Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Most tárgysorozatbavételi kérelemről döntünk. Az MSZP képviselőcsoportja a Házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön a számvevőszéki és költségvetési bizottság által elutasított, a termés zetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló T/1273. számú törvényjavaslat tárgysorozatbavételéről. Megkérdezem Tóbiás József frakcióvezetőhelyettes urat, kívánjae a tárgysorozatbavételi kérelmet indokolni ötperces időkeretben. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Minimum 300 ezer ember van ma Magyarországon, aki azt várja a Magyar Országgyűléstől, hogy az ő problémájára át fogó, nemcsak eseti és nemcsak időleges megoldást adjon. A világgazdasági válság egyik legfájdalmasabb magyarországi hatása, amelyet elszenvedtek a devizahitelesek (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Fel mersz állni?) , de nemcsak ők, hanem már mindazo k, akik amúgy forintban vettek föl bármilyen nemű hitelt, és azok is, akik már a közüzemi számláikat sem tudják fizetni. Ezen adósságok összességében nemcsak a banki ügyfeleknek a védelmét, hanem egy átfogó, egy hosszú távon kiszámítható és fenntartható me goldást, egy komplex megoldást feltételeznek. Itt a mai napon, a Házban a kérdések órájában már elhangzott képviselőtársamtól, ellenzéki képviselőtársamtól az a tény, hogy amúgy az úgynevezett bankadót hogyan hárítják át a pénzintézetek az ügyfeleikre, és meggyőződésem, hogy mindaz a megoldás, ami az elmúlt 7 hónapban készült, az a 8 pontos javaslat, csak átmenetileg tudta egy szűk csoportnak rendezni ezt a típusú terhét. Mivel a kormányzat részéről bejelentették még a nyári időszakban a nemzeti eszközkezel ő társaság létrejövetelét, amit a miniszterelnök úr az első gazdasági akciótervében hirdetett meg, erről ma itt a Házban vajh’ keveset tudunk, azt gondolom, a szakma sem, és így az Országgyűlés ellenzéki frakciói sem tudják, hogy hogyan és miképpen kívánja a kormány megoldani a bajba jutott devizahitelesek problémáját, hozzáteszem, már nemcsak a devizahitelekkel, hanem a forinthitelekkel és a közüzemi tartozással tartósan rendelkezőknek a helyzetét megoldani. Az elmúlt napokban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank egyöntetűen adta közre, hogy milyen veszélyeket hordoz magában a közeljövőben, ha a parlament nem nyúl hozzá érdemben ehhez a kérdéshez, hiszen az átmeneti könnyítés határideje tavasszal lejár, és mindazok, akik éltek ezzel a lehetőséggel, egy jóval magasabb és egy jóval hosszabb futamidővel kénytelenek majd számolni. És ők bíztak abban - ha kicsit felidézzük itt a választási kampány időszakát, amikor a kormánypártok és maga a miniszterelnök is azt mondta, hogy ilyen so ha többet nem lesz Magyarországon. Szeretném jelezni a miniszterelnök úrnak, hogy mind a mai napig zajlik kilakoltatás. Sokkal tovább megyek: van ma Magyarországon olyan intézmény, pénzintézet, ahol megtörténik az adásvétel, csak a moratórium lejártát várj ák meg, tehát április 15ét követően (Dr. Orbán Viktor: Azt várhatják.) úgymond az ingatlantulajdonoscsere sajnos le fog zajlani. Mi ezelőtt két hónappal tettünk javaslatot a Magyar Országgyűlés elé, látva azt, hogy a kormány nem tudott érdemben ebben lép ni, az úgynevezett természetes magánszemélyek eljárásával kapcsolatban az úgynevezett magáncsőd intézményének a bevezetését javasoltuk, amely rendezett, szabályozott keretet biztosítana a természetes személyek adósságrendezéséhez. Mit is jelent ez, tisztel t képviselőtársaim? Egyrészt javítaná az adósok hitelezőkkel történő megegyezésének az esélyét, biztosítaná az adós és családja számára a társadalomba és nem utolsósorban az adófizetők táborába történő visszatérését, a végleges lecsúszás helyett az adós
