Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
349 szellemisége ellen. Apáti István és Schi ffer András képviselőtársaim már elég jól körbejárták a téma és az érvek lényegét, de még Göndör István képviselőtársam is jól érintette az érzékenyebb pontokat, bár egyes súlypontjaival nem értek egyet, de egyet mindenképpen rögzíteni kell: ez valóban egy életveszélyes javaslat. Hiszen nem vitatható, hogy a bizalmi elv és a szabad ügyvédválasztás elve meghatározó az ügyvédi tevékenység körében. Épp elég átkot és megvetést kap egyébként az ügyvédi kar, pontosan azért, mert vannak olyanok, akik az egyébként nagyon szigorú és nagyon magas szinten megfogalmazott ügyvédi etikai és szakmai szabályokat nem tartják be. Ez ki kell terjedjen nemcsak az ügyvédi hivatás gyakorlására, hanem az egyéb tevékenységükre is. Az előttünk lévő javaslat lényege az lenne, hogy az elszámoltatás érdekében, hogy sikeresebb legyen, ha jól értem az üzenet lényegét, kapjon lehetőséget a kormányzat arra, hogy vonjon be külsős jogi szakértőket. Ezzel a céllal abszolút egyet lehet érteni. Azt gondolom, a Jobbik a maga részéről teljes mérté kben támogatja azt, hogy minél több szellemi potenciált mozgósítsunk annak érdekében, hogy azt a ravaszul megszőtt, igencsak áttekinthetetlennek tűnő hálót… Már közel 700 szerződést vettek górcső alá Papcsák Ferenc kormánybiztos, miniszterelnöki biztos vez etésével, és nyilván nem könnyű munka ez. Emlékszünk, azért korábban is volt már arra példa, hogy nagy ívű átvilágítást hajtottak végre, akkor Keller László ambicionálta ezt a munkát, és azt hiszem, a 123 feljelentésből, ha nem tévedek (Lázár János: 144.) , igazából egy sem nagyon jutott sikerre. Ne essünk ebbe a hibába! Valóban legyenek ezek megalapozott feljelentések, legyenek ezek megalapozott eljárások. Ehhez potenciális jogi háttértámogatást, könyvvizsgálói, adószakértői, offshore szakértői támogatást nyilván igénybe kell majd venni, de azt gondolom, az az értékhatár, amit most kiiktatni kíván a javaslat a törvényből, pontosan azt a garanciarendszert jelenti, ami ha kiesik, és csatlakoznom kell Schiffer András képviselőtársamhoz, akkor az elszámoltatás hitelessége forog kockán. Hiszen a közbeszerzési szabályok pont arról szólnak, azért alkottuk meg, hogy átlátható legyen, nyomon követhető legyen a közpénzek felhasználása, s a többi; tudjuk a leckét. Na most ezt viszont, úgy érzem, nagyon jelentősen fenye geti ez a lépés, hiszen a versenyeztető jellegű közbeszerzési felhívások adnak lehetőséget arra, hogy… Mert mi a célja a közbeszerzésnek? Az is célja, hogy átlátható legyen, és az is, hogy a legjobb ajánlattevő kerüljön oda, a legfelkészültebb kerüljön oda . Ugyanis ha a bizalmi elv alapján történik a kiválasztás, mint a rendes napi életben, akkor általában az ismerős, az üzlettárs, a barát javaslata fog vezérelni minket, ami tulajdonképpen általában egy viszonylag jó elv. De azért a közintézmények esetében, a közpénz felhasználásánál, úgy gondolom, sokkal objektívebb csatornán kell mozogni. Ez nyilván nem jelentheti majd azt, gondolom, adott esetben bármennyire is parádés tudással rendelkezik Lamperth Mónika házastársának ügyvédi irodája, ők nyilvánvalóan vi szonylag csekély esélyekkel fognak pályázni egy ilyen közbeszerzésen, de adjuk meg nekik a lehetőséget. És adjuk meg a lehetőséget azoknak az ügyvédkollégáknak… Egyébként ezt el kell mondani, mert nagyon ritkán kerül elő, és amikor ügyvédekről beszélünk, a kkor mindig előttünk van egy Rolls Royce, egy kipárnázott, márványos iroda. De ez valójában nem így működik. Az ügyvédi kar, magyarországi ügyvédi kar döntő többsége ma már olyan úgynevezett kis- és középvállalkozó, akiknek jelentős része a mindennapi megé lhetésért kell küzdjön. Szemben a multinacionális érdekeltségi körbe tartozó nagy ügyvédi irodák olyan law firmökké, olyan jogi cégekké fejlődtek föl, amelyek a specifikáció rendszerével, a saját befolyási övezeteikkel olyan piaci tortát szakítottak ki már az ügyvédi piacból, csúnya szóval, amely a magyar ügyvédeket, a magyar kis- és középirodákat lényegében teljesen háttérbe szorítja. Tehát azt gondolom, hogy a versenyhelyzetet torzítja, torzíthatja ez a szabály, ha a bizalmi elv alapján azt mondjuk, hogy miért vesszük ki az átlátható, nyílt eljárásokat. Mert igenis, miért ne jöhetne létre egy ügyvédi konzorcium olyan szaktudású ügyvédcsoportok között, amelyek ugyan önmagukban méreteikben kicsik, de egy olyan nagy kihívású megbízásra, mint például Kóka Jáno s minisztériumának átvilágítása, lehet, hogy nagyon szívesen összeáll sok olyan nemzeti vagy liberális jogvédő, akik azt mondják, hogy igen, nekünk ez egy szakmai kihívás, és szeretnénk ebben egy
