Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről szóló 2113/2008. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló; az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSAMPA ZSOLT, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALLA MIHÁLY, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
323 év után. Valószínűleg ez a sors fog várni a NATO katonai cs apatokra is. Nagyon fontos lenne átértékelni - ez már több helyen elhangzott, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem elemzői is megfogalmazták már azt az igényt , hogy ezeknek az új eseményeknek a tükrében érdemes lenne átgondolni ennek a katonai misszióna k az átértékelését, hiszen már más NATOtagok is megtették ezt. Lengyelországban Komorowski elnök - aki most már elnök, de akkor még csak jelölt volt - azzal kampányolt, hogy újra fogja gondolni a lengyel szerepvállalást Afganisztánban. Kanada is úgy döntö tt, hogy felülvizsgálja és keresi azt a módszert, miszerint ki lehetne vonni a katonáit Afganisztánból, nemkülönben Hollandia is. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy akkor, amikor Obama elnök 2009 decemberében bejelentette, hogy 30 ezer új katonát küld Afg anisztánba, és elvárja, hogy a többi NATOtagország is hasonló felajánlásokat tegyen, akkor Törökország miniszterelnöke, Erdogan egy rövid nemmel válaszolt. Mi pedig elküldtük oda Bajnai Gordon miniszterelnököt, aki egy kézfogásért cserébe egyből felajánlá st tett 200 fős katonai bővítésre, létszámnövelésre, és a 2010. október 1jén lejáró mandátumunknak a meghosszabbítására. Érthető a Bajnaikormány álláspontja, hiszen jól tudjuk, hogy a szocialisták hogyan képviselik a nemzeti érdekeket akkor is, amikor Af ganisztánról van szó. Az viszont már kevésbé érthető, hogy az Orbánkormány - amelyik átvette a stafétát a Bajnaikormánytól az idén tavasszal - is ugyanígy döntött. Úgy döntött, hogy felvállalja ezt a vállalást, és továbbgörgeti. Amikor Magyarország gazda sági helyzete minderre nem nyújt fedezetet, amikor a magyar gazdaság egy csődkupac, akkor nem hiszem, hogy az országnak erre van tizenvalahány milliárd forintja, hiszen a miniszter urat képviselő államtitkár úr is bevallotta, hogy a költségvetésben nincs m eg a fedezete ennek a katonai szerepvállalásnak. Ez viszont csak a kisebbik probléma. A nagyobbik probléma az, hogy a magyar nemzeti érdekeket semmilyen módon nem szolgálja a Hindukus hegység lábainál folytatott háború. Orbán Viktor dilemmája, amit itt a s zeptemberi ülés folyamán felvázolt, miszerint két lehetőség van: vagy önállóan oldja meg Magyarország a honvédelmét vagy a katonai védelmét, vagy pedig egy szövetség keretében, az egy hamis dilemma, hiszen nem fekete és fehér a képlet. Nemzetközi kötelezet tségekről beszélünk akkor, amikor bár léteznek ezek a nemzetközi kötelezettségek, de a NATOszerződés szerint a tagállamok maguk választhatják meg, hogy milyen országokban és miként teljesítik ezeket. Nem kötelező, a NATOszerződés nem mondja ki azt, hogy nekünk Afganisztánba muszáj katonákat küldeni, ha törik, ha szakad. Szó nincs erről. Miért ne lehetne az, hogy Magyarország a saját stabilitása szempontjából fontos Balkánon teljesíti ezeket a kötelezettségeket, Koszovóban vagy BoszniaHercegovinában? És a z sem igaz, hogy - ahogy sok képviselőtársam mondja - nem lehet csak úgy kivonulni, csapotpapot ott hagyni. (18.10) Kérem, nem csak úgy csapotpapot otthagyunk, október 1jével lejárt az a szerződés, amit mi aláírtunk. Magyarán, kifutott a mandátumunk, ve sszük a kalapunkat, és eljövünk Afganisztánból. Nem tudom, hogy ezen mi olyan bonyolult. A NATO 5. cikkelyére szoktak hivatkozni, a kollektív kölcsönös segítségnyújtásra, és hivatkozási alapként ott van a 2001. szeptember 11e, amikor az egyik szövetségesü nket, az Egyesült Államokat megtámadták. Kérem szépen, tudomásunk van arról külföldi forrásokból, hogy már 2001. szeptember 11e előtt a Pentagon asztalán ott hevert az afganisztáni bevonulás és Afganisztán megtámadásának a részletesen kidolgozott terve. T ehát itt lehet hantázni, meg összevissza beszélni, de nem áll fönn a kapcsolat a szeptember 11ei terrortámadások és az afganisztáni bevonulás között. Demokráciaexportról beszélünk egy olyan ember személyében, mint Hamid Karzai, akinek a kormányánál korrup tabbat valószínűleg az egész régióban nehéz lenne találni. Pontosan tudjuk azt, hogy milyen módon választják meg Hamid Karzait ciklusonként. Pontosan tudjuk azt, hogy Hamid Karzainak a körei milyen módon involváltak a drogkereskedelemben és a különböző kor rupciós tevékenységekben Afganisztánban.