Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3097 kifizetését. A most bevezetni kívánt módosítások tovább csökkentik a gazdák adminisztrációs terheit, és a lehetőségek határain belül gyorsítják az ehhez kapcsolódó eljárásokat. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkárként fele lős vagyok a nemzeti együttműködés programjának végrehajtásáért, amelyben a szolgáltató közigazgatás kiemelt szerepet kap. Arra törekszem, hogy megszüntessük azokat az anomáliákat, amelyek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal működését eddig jelleme zték. Azt is pontosan tudom, hogy az MVH működését számos olyan közösségi jogi rendelkezés szabályozza, amelyeket nemcsak a gazdatársadalom, de magam is kifejezetten bonyolultnak és szükségtelennek tartok. Mindezek ellenére meg kell erősítenem azt, miszeri nt illetékes hatósági, valamint irányító hatósági jogkörömből adódó felelősségem nemcsak a nemzet, hanem a Közösség pénzügyi érdekeinek a védelme is. Előre kell bocsátanom, hogy az önök előtt levő törvényjavaslat még nem tartalmaz minden olyan rendelkezést , amelyet magam is szükségesnek tartanék. Minden erőmmel szeretném elérni az eljárások további gyorsítását, egyszerűsítését. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy nagyon sok gazdát, gazdálkodót érintő kérdésekről van szó. Engedjenek meg felsorolnom néhány számadatot. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizető ügynökségi működése óta 2,3 millió támogatási, kifizetési kérelemről szóló döntést hozott. Az adminisztrációnak ugyanezen időszak alatt 4,4 millió ügyet kellett elbírálnia. Ebből több mint 3 millió esetben határozatot, végzést kellett hoznia, és mindeddig 2500 milliárd forint értékű támogatás kifizetéséről gondoskodott. Egy ilyen szervezet esetében, amelynek munkája ilyen sok gazdát, gazdálkodót érint, minden változtatást csak alapos megfonto lás után szabad megtenni. Egy felesleges munkamozzanatot előíró jogszabályi rendelkezés óriási többletköltséget jelenthet, nem is beszélve az eljárások esetleges elhúzódásáról. Egy megalapozatlan módosítás pedig könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy az auditok során Magyarországgal szemben pénzügyi korrekcióra kerül sor, ami végső soron a gazdáknak, gazdálkodóknak nyújtható nemzeti támogatási keretet is szűkítheti. Ilyen támogatási összegek mellett még az 12 százalékos mértékű szankció is milliárdok ra rúghat. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt levő törvényjavaslat legfontosabb elemei a következők: az ügyfelek számára kedvezőbb az a szabályozás, hogy ezen túl a támogatási feltételeket meghatározó jogszabályokat megfelelő f elkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni. Ez a rendelkezés a korábbinál fegyelmezettebb döntéselőkészítést igényel, ami érinti mind a minisztériumi munkát, mind a hivatal tevékenységét. A törvényjavaslat mezőgazdasági bizottság előtti vitáján re ményeim szerint tisztázódott az a félreértés, miszerint a 45 munkanapos korábbi ügyintézési határidő 3 hónapban történő maximálása valójában az ügyintézési határidő csökkentését jelenti. Ez nem valami jogászi trükk, hanem egy pontos eljárási szabály. A fél reértést vélhetően az okozta, hogy a munkanapokban és a naptári napokban számított határidő a dolog természeténél fogva mindenképpen eltérést mutat. Ezen túlmenően az új szabályozás megszünteti azt a lehetőséget, ami a hiánypótlás esetén a határidőszámítá s újrakezdését tette lehetővé. (17.20) A hiánypótlás miatt kétszer 45 munkanapos, valójában négy hónapos határidőnek hiánypótlási eljárással együtt a javaslatban foglaltak szerint három hónapra való csökkentése mindenképpen előrelépést jelent. Szintén a me zőgazdasági bizottság ülésén vetődött fel az, hogy nem jelentie az ügyféli jogok korlátozását az a rendelkezés, miszerint a fellebbezés során új bizonyíték már nem hozható fel. Az eddigi eljárások során az ügyfelek egy része gyakorlatilag visszaélt a kére lembenyújtásra jogszabályban meghatározott eljárási határidők betartásával akkor, amikor egy elbírálásra eleve alkalmatlan kérelmet nyújtott be, és a hiányosságokat csak a jogorvoslati eljárás során pótolta. Ez mindenképpen az eljárás szándékos elhúzódásán ak minősíthető, amit mindenképpen meg kell akadályozni.
