Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3088 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönjük szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Schiffer András frakcióvezető úr, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Annak idején, nagyjából a választási kampány alatt az LMP hívta föl a közvélemény figyelmét arra, hogy meglehetősen érd ekes módon az előző kormány kiszervezte a választási adatokat egy bizonyos IDOM Zrt.hez, aminek volt egy alvállalkozója, egy ÉBSZK Kft., aminek egy külföldi állampolgár figyelt a tulajdonosi körében, akiről nem igazán mind a bizo sem azt, hogy kicsoda va lójában - egy marokkói illetőségű ember vásárolta meg tudniillik ezt a céget , és azt sem mind a bizo, hogy például a kellő nemzetbiztonsági átvilágításon átesette. Ez a botrány hívta föl a figyelmet arra, hogy komoly veszélybe kerül nem pusztán az álla m működése, hanem a polgárok információs szabadsága, információs önrendelkezési joga akkor, hogyha engedve az elmúlt években divattá lett kiszervezéseknek, külsős vállalkozások kapják meg az államtól az adatfeldolgozói jogosítványt. Igen, mi is azt gondolj uk, hogy tarthatatlan helyzet, hogy kifejezetten állami feladatokat nem a megfelelő miniszteriális hatósági szervek látnak el, hanem erre különböző magánjogi szerződéseket kötnek, ezeket kiszervezik. Különösen tarthatatlan, sőt alkotmányosan aggályos helyz etet idéz az elő, hogyha az állampolgárok adataival ellenőrizhetetlen, a megfelelő referenciákkal sok esetben nem is rendelkező magáncégek rendelkezhetnek. Éppen ezért alapvetően a törvényjavaslat célját üdvözöljük. Önmagában azt a célt, hogy ne folytatódj on az a gyakorlat, amikor az állam a saját polgárainak az adatait különféle, úgymond hatékonysági, üzleti megfontolásokból mindenféle rejtélyes eredetű magáncégeknek adja, adott esetben külföldi tulajdonú cégeknek szervezi ki, és térülfordul az ember, azo n veszi észre magát, hogy komplett lakossági nyilvántartás valahol a Szaharában rejtőzködik egy szerveren, na ezt a gyakorlatot valóban meg kell szüntetni. (16.40) Ugyanakkor szeretném azért felhívni a figyelmet arra, hogy ez a törvény bizonyos veszélyeket magában hordoz. Nem szeretnék itt ördögöt festeni a falra, hiszen elvileg a hatályos adatvédelmi törvény, illetve az elektronikus közszolgáltatásokra vonatkozó törvényi szabályozás rendezi azt, hogy a különböző hatóságok célhoz kötötten kötelesek eljárni az adatkezelés során, rendezi a személyiségprofil készítésének tilalmát, de lássunk világosan: ha és amennyiben egyetlen cég kap arra jogosítványt a kormánytól, adott esetben a fejlesztési tárcától, hogy egy ilyen központi nemzeti adatvagyonkezelői funkci ót ellásson, akkor tulajdonképpen a technikai lehetősége adott lesz annak, hogy egyetlen kéz integrálja az összes, az állam kezelésében lévő adatot rólunk, állampolgárokról. Ez a lehetőség nagyon durván megvalósítja azt a rémképzetet, ami egyébként az 1991es, úgynevezett személyi számos alkotmánybírósági határozatban lerajzolásra került, tehát hogy annak idején pontosan azért semmisítette meg az Alkotmánybíróság a személyi szám kötelező használatát - nem a személyi szám önmagában alkotmányellenes , mertho gy egy jogállamhoz nem illik egy olyan orwelli állapot, amikor egyetlen szem lát mindent, akár csak lát minden kapcsolatot, amikor mi akár támogató szervezetekkel, egészségbiztosítással, közkönyvtárakkal és a többi, és a többi, kapcsolatra lépünk. Hangsúly ozom, hogy elvileg az egyéb törvények kimondják az ilyen összekapcsolásoknak, a személyiségprofilkészítésnek a tilalmát, ugyanakkor arra szeretném kérni a tisztelt államtitkár urat, illetve a kormányt, hogy azért gondolkodjanak el olyan jobbító, javító mó dosító javaslatok befogadásán, amelyek világossá teszik egyrészt azt, hogy az adatvédelmi törvénynek mint egy általános információs kerettörvénynek az alapelvei, tehát a célhoz kötöttség elve ebben az adatfeldolgozási folyamatban is érvényesek. Hogy egy ko nkrét példával megvilágítsam, mire gondolok: ha és amennyiben, mondjuk, az ÁNTSZtől kap egy meghatalmazást ez a központi adatfeldolgozó egy művelet végrehajtására, akkor
