Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 22 (50. szám) - A Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára létrehozott országgyűlési vizsgálóbizottság tisz... - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ROMÁN ISTVÁN (Fidesz):
2963 Köszönöm a szót, elnök úr. A foglalkoztatási bizottság rehab ilitációs albizottságának elnökeként szeretnék megemlékezni arról a változásról, amely a salátatörvényben a rehabilitációs foglalkoztatást érinti. Az igencsak megnyirbált Munkaerőpiaci Alapból az egyik jelentős tétel, amely kikerül, a rehabilitációs alrés z, ami sajnos azt jelenti, hogy jelen pillanatban nem tudjuk, hogy a rehabilitációs foglalkoztatás, a jelenlegi munkahelyek támogatása, illetve az új munkahelyek teremtése milyen forrásokból lesz finanszírozva. Az egész helyzet disszonanciáját erősíti az, hogy ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás, amit a cégek fizetnek akkor, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűt, változatlanul beszedésre kerül, de ez bekerül a központi költségvetésbe, úgymond célzott adóként szedik be, de nem célzott forr ásként költik el, így nem látjuk azt, hogy valójában mire is lesz ez a pénz elköltve, és miből lesz finanszírozva a rehabilitációs foglalkoztatás. Ezzel kapcsolatosan a kormányt már többször megkérdeztük az albizottság keretein belül, sajnos még konkrét vá laszt nem kaptunk, és igazából hiányoljuk azt, hogy ebben az ambiciózus “1 millió munkahely 10 év alatt” programban, úgy tűnik, a megváltozott munkaképességűek nem nagyon élveznek kiemelt szerepet. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK (dr. Latorc ai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Román István képviselő úr következik rendes felszólalásra, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! ROMÁN ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt hét folyamán a költs égvetési törvény tárgyalásánál elhangzott, hogy a 2011. évi költségvetés milyen fő szempontokat tűzött ki maga elé. Három fő stratégiai célról lehetett akkor hallani, helyreállítani a pénzügyi stabilitást, a megszorításokat elkerülni, és beindítani a gazda sági növekedést. Ez a három stratégiai cél így együtt alkothatja meg KözépKeletEurópa egyik legversenyképesebb gazdaságát. Úgy gondolom, hogy amikor a most tárgyalandó törvényjavaslatot kísérjük figyelemmel, akkor nagyon fontos elmondani, hogy a törvényj avaslat összefüggő egészet, szerves egészet alkot a költségvetési törvénnyel. A parlament üléstermében az elmúlt néhány órában vita folyt arról, hogy mennyire alapozza meg ez a törvénytervezet a 2011. évi költségvetést. Azt gondolom, hogy ha formailag vizs gáljuk, akkor olyan jellegű vélemények nem igazán hangzottak el, amelyek a túlterjeszkedésről beszéltek volna. Ugyan az ellenzéki képviselők részéről voltak olyan észrevételek, amelyek ezt vitatták, de nem lehet azt mondani, hogy összességében túlterjeszke dő lenne azon, aminek egy ilyen törvénynek formailag szolgálnia kell. Ha tartalmilag nézzük, akkor számomra érdekesek voltak azok a hozzászólások, amikor is az ellenzéki képviselőtársaink azt kérték számon ezen a törvényjavaslaton, hogy ez nem az ő saját k öltségvetési törvénymódosító javaslataikat támasztja alá, hanem a kormány által benyújtott költségvetési javaslatot. Azt gondolom, hogy ez így van rendjén. Az lenne a furcsa, hogyha olyan megalapozó törvényt nyújtott volna be a kormány, amely nem azt teszi , amit ebben az esetben. A részletekbe belemenve, ha megengedik, egy területre szeretnék kitérni. Kucsák képviselőtársam már a korábbiakban beszélt a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működési engedélyezésé vel kapcsolatban. Csak felsorolásszerűen szeretném elmondani, hogy melyek azok a fontosabb pontok, amelyek módosulnak, és néhány észrevételt jómagam is szeretnék ehhez hozzátenni. Szigorodik az engedélyek kiadása, a törvényességi ellenőrzés szintén szigoro dni fog ebben a tekintetben. Nagyon fontos változás, hogy a megyei kormányhivatalokhoz rendeli az engedélyek kiadását. Itt tulajdonképpen a megyei főjegyzők egyetlen hatósági jogköre, ami az elmúlt években még megvolt, megszűnik, de talán az állami közigaz gatásba integrálva ezek a döntések megalapozottabbakká válhatnak, legalábbis a különböző megyékben különböző színvonalú hatósági munka folyt ezzel kapcsolatban.
