Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 13 (29. szám) - Az afganisztáni békemissziós küldetés közben elhunyt magyar katonák haláláról - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
27 Engedjék meg, hogy talán nem is annyira Schiffer András képviselőtársam kedvéért, hanem az ország ny ilvánossága érdekében megismételjem azt a szintén korábban közöttünk már kirobbant vitában elfoglalt álláspontot, hogy nem baj, ha engedi magát zavartatni a valóságtól. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Tehát azt mondani erre a kormányra, hogy szociáli san érzéketlen, miközben egyébként az egész világban azzal támadnak bennünket, hogy ahelyett, hogy nyomorgatnánk az embereket és még egy bőrt húznánk le róluk, bankadót vetünk ki; miközben azt vetik a szemünkre szinte mindenhol, hogy mi az emberek iránti e lkötelezettség okán nem vagyunk hajlandóak bizonyos döntéseket meghozni, akkor itt állok, és azt hallom öntől, hogy ez egy szociálisan érzéketlen kormány. Itt valami ellentmondás feszül, amit én most nem kívánok feloldani, csak néhány tényt szeretnék a fig yelmébe ajánlani. Az első, hogy először is a fogyatékkal élő emberek érdekvédelmi szervezeteitől az előző években elvették az állami támogatást. (Szűcs Erika: Miért vették el? Nem!) Ez egy szégyenteljes dolog volt. Ezt visszaadtuk, és a jövőben is meg fogj uk tartani ezt az állapotot. Az adományokat, amelyeket szociálisan nehéz helyzetbe szorult emberek számára lehetett felajánlani, súlyos adóval büntették ezelőtt még néhány hónappal. Ezt megszüntettük azért, hogy segítsük a szegényeket. Bizonyára önnek is f eltűnt, hogy Magyarországon ilyenkor már régen be szokták jelenteni a különböző, rezsit érintő áremeléseket, most pedig ezt nem hallja. (Moraj az MSZP soraiban.) Mert védjük az embereket, és tartjuk a moratóriummal ebben a pillanatban a rezsiköltségek - há t, hogy mondjam? - kantárját. Egyébként már itt mindenfajta áremelési igények hangoztak el. Ha kinyitja az újságot, láthatja, hogy a különböző nagy tőkéscsoportok és szolgáltatók már bejelentették az árigényeiket. (Szűcs Erika: Az hagyján, de béremelési íg éretek is elhangzottak!) A kormány pedig éppen azért, mert tudatában van annak, hogy az emberek milyen nehéz helyzetben vannak, ezért áremelési moratóriumot hirdetett, és újra akarja tárgyalni az árképzés rendszerét. Ezt azért tesszü k, mert meg akarjuk védeni azokat az embereket, akik kevés pénzből is épphogy élnek. Hasonlóképpen, tisztelt hölgyeim és uraim, a kilakoltatás ügyében is el kellett járnunk. Óriási nyomás van az egész magyar parlamenten! Lehet, hogy önök ezt nem érzékelik, vagy úgy látják, hogy ez csak a kormányt érintő nyomás, de az egész magyar politikán óriási nyomás van, hogy mondjuk föl a moratóriumot, és tegyük lehetővé, hogy az eladósodott embereket kitegyék a lakásaikból. Erre nagyon komoly, egyébként nagyon súlyos érveket felsorakoztató tőkéscsoportok részéről érkező nyomások vannak. Eddig azt hittem, hogy ennek a nyomásnak együtt állunk ellen. Én azt hittem, hogy mi egyetértünk abban, hogy a kilakoltatást nem szabad megengedni. De ha egyetértünk ebben, akkor miért mondja azt, hogy mi nem teszünk semmit a szegények érdekében? Szóval, azt gondolom, hogy érdemes ezt talán átgondolni. Hasonlóképpen itt van a gázártámogatás rendszere. Mindenhonnan nyomás alatt vagyunk annak érdekében, hogy még egy bőrt lehúzzunk az ember ekről. Például óriási nyomás alatt voltunk a nyár során, hogy az előző kormány a gázártámogatást csak fél évig iktatta be a költségvetésbe, a második félévre nem volt. Majd erre vissza fogok térni, hogyan is állunk a számokkal. Ehhez képest mi meghosszabbí tottuk a gázártámogatás rendszerét az év végéig, holott semmilyen költségvetési fedezet nem volt rá. Miért tettük ezt? Nem a gazdagok érdekében tettük, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem a leginkább rászorultakat érintő gázártámogatási rendszer fenntartásá ról van szó. Tehát én kedvelem a vitát, az éles vitának sem vagyok ellene, de ha bizonyos tényeket nem fogadunk el tényeknek, akkor nehezen fogunk előrejutni a tekintetben, hogy mi legyen Magyarország következő, majd arra következő, harmadik, negyedik, ötö dik lépése. Nos, ennyit a szociális ügyekről. (Szűcs Erika: Hát, elég sovány!) Ami a költségvetést meg a számokat illeti. A dolog úgy áll, hogy Magyarországot az elmúlt nyolc évben eladósították. Ez azt jelenti, hogy hiteleket vettek fel, olyan hiteleket, amelyeket a magyar gazdaság teljesítménye nem fedezett. Ezeket a hiteleket nem a magyar gazdaság olyan szegmenseibe juttatták el, ahol gazdasági növekedést gerjesztve elegendő pénzt termeltek volna arra,
