Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
2530 értelemben is fölszámolni, hogy húsz év elteltével a magyar állam próbáljon azok számára is valamiféle kárpótlá st, de ha nem is kárpótlást, erkölcsi elégtételt nyújtani, akikre a kilencvenes évek kárpótlási törvényei nem vonatkozhattak. (22.40) Éppen ezért nagyon finoman és figyelmesen kell ezt a kört meghúzni, mert újabb igazságtalanságokat akkor is el lehet követ ni, hogyha ezt az áldozati kört egyébként nem méltányosan, nem pontosan húzzuk meg. S még valamit utoljára, és úgy gondolom, ez nem azoknak szól elsősorban, akik most itt ülnek a Házban, hogy ha valaki fölveti azt a kérdést, hogy miért húsz évvel a rendsze rváltás után jönnek elő ilyen javaslatok, és egyáltalán mi szükség van bolygatni a múltat húsz évvel a rendszerváltás után, annak vagy ezeknek az embereknek csak azt lehet mondani, hogy tessék megnézni a leltárt. Hogy nagyon sok következménynélküliség, ami sújtja a magyar társadalmat húsz éve, nagyon sok morális krízis, ami fölfölszakadt az elmúlt években, nagyon sok elégedetlenség és frusztráció, ami benne van az emberekben az új magyar demokráciával kapcsolatban, mindmind oda vezethető vissza, hogy az e redendő bűn, tehát a ’8990es cezúra elmosása folyamatosan, időről időre megtörténhetett. Addig, amíg nincs egy világos erkölcsi szembenézés a ’8990 előtti rendszer mikéntjével, addig, amíg abban lehet dagonyázni, hogy a Kádárrendszernek pontosan az vol t a trükkje, hogy elkente a határokat, és az áldozatok és a bűnösök közötti határvonalakat addig mosta el, amíg abban reménykedhetett, hogy már nem lesz olyan ember, aki számon kéri azt, hogy mi történt 1990 előtt, ha ezzel nem nézünk szembe, és nem kezdün k valamit, addig nem lehet esélyünk arra, bárki bármekkora parlamenti többséget szerez, hogy a magyar demokrácia becsületét helyre tudjuk állítani. Erről van szó, ezért fontos az, hogy húsz év elteltével, még akkor is, ha nagyon sok mindent nyilvánvalóan n em reparálhat ez a törvényjavaslat, de kísérletet teszünk arra, hogy ezt a húsz éve felhalmozott morális adósságot lebontsuk. Ezért ítéltük fontosnak azt, hogy erről a törvényjavaslatról, még akkor is, ha komoly aggályaink vannak a törvényjavaslat minőségé vel kapcsolatban, tárgyaljon a Magyar Országgyűlés. Még egyet utoljára: a magam részéről felháborítónak tartom azt, hogy ma Magyarországon bárki úgy gondolja, hogy az ilyen felvetésekre azzal lehet reagálni, hogy a régi kádári trükköt veti be, hogy végtére is ’89 előtt mindenki egyformán bűnös volt. Nem erről van szó, ráadásul nem egy büntetőjogi tárgyú törvényt alkotunk, de addig, amíg nincsenek világos erkölcsi mércék, addig folyamatosan a stiklik és a mutyik és a hatalmi visszaélések fogják a Magyar Közt ársaság kormányzását, politikáját szegélyezni. Ugyanakkor erre a nagyon világos erkölcsi mércére szükség van minden politikai erő tekintetében, és amire Mile képviselőtársam utalt: igen, amikor egy világos leltárt akarunk készíteni, akkor azzal is szembe k ell nézni, hogy adott esetben ezek az országgyűlési döntések, ezek a célzások elérhetnek olyanokat is, akik ma történetesen nem az üresen tátongó széksorok mögött foglalnak helyet, hanem amúgy adott esetben például a kormányoldal számára írnak alkotmányt. Ez is része a leltárnak, ezzel is szembe kell nézni, és éppen ezért fontosnak tartom azt, hogy akár egy ilyen törvényjavaslat kapcsán, akár adott esetben egy politikai vitanap keretében tegyünk erőfeszítéseket arra, hogy a múlt feldolgozható legyen. Nem bo sszúállással, nem kicsinyes betartásokkal, de azzal igen, hogy az elvarratlan szálakat elvarrjuk, az igazságtalanságokat megpróbáljuk felszámolni, és a húsz éve halmozódó morális adósságot megpróbáljuk törleszteni. Köszönöm szépen. (Általános taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Sneider Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. SNEIDER TAMÁS (Jobbik) :
