Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
2525 visszamenőleg, hanem majd a jövőre nézve - amire utalt az államtitkár úr, hisz visszamenőleg nem lehet törvényt hozni - azt mondjuk, hogy ez kiesik a szolgálati időből. Most akkor azt az eretnek gondolatot hadd mondjam, hogy akkor azon leh etne gondolkozni, hogy 10, 12 vagy 15 éves szolgálati idővel kevesebb lesz az illető elvtársnak vagy volt elvtársnak a nyugdíja, és ebből következik, hogy itt már valamit letettünk az asztalra. Az egy más kérdés, és erre államtitkár úr is utalt, hogy micso da sziszifuszi munka szükségeltetik a nyilvántartások felkutatására, mennyibe fog ez kerülni, pénz, paripa, fegyver szükség hozzá, hány átvilágításra van szükség. Azt senki nem gondolja komolyan, hogy 2,2 millió nyugdíjas törzslapját és egyebét majd át fog juk világítani, ez lehetetlen. Tehát én azt gondolom, hogy a 2. §ban felsorolt Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, függetlenített párttitkár, Magyar Dolgozók Pártja és egyebek, ez mindenképpen helytállhat, és ebben a körben lehetne egy elfogadható törvényjavaslatot előterjeszteni. Ami itt az utolsó pontokat illeti, itt valóban azért, mondjuk, az 1956os forradalom és szabadságharcot követő megtorlásban résztvevő bíró és ügyész vonatkozásában például, kedves képviselőtársaim, itt hat almas problémák merülnek fel. Én csak a bíróra tudok gondolni. Biztos tudják, hogy vannak olyan bírók, akik mert méltányos emberek voltak meg bölcsek voltak, mondjuk, kevesebbet szabtak ki, mint amit ki lehetett volna szabni, de voltak olyanok, akik meg tö bbet szabtak ki. Tehát itt most a bírói szerepet utólag megállapítani, hogy ki az a bíró, aki negatívan vett részt az ’56os forradalom megtorlásában és ki az, aki pozitívan, ezt nagyon nehéz lesz meghatározni. Ennél talán még rosszabb megfogalmazás az, ho gy a szocialista rendszerekkel együttműködő egyházi személy. Ezt most nem tudom, itt a békepapokra gondoltak vagy kire gondoltak, de én azt hiszem, hogy ezt szinte… - látom a bólogatásból, hogy azokra. Szóval, ezt borzasztó nehéz lesz meghatározni, nyilván való, hogy alkotmányosan, álláspontom szerint ezt szinte lehetetlen megfogni. De természetesen itt most megint egy elvi kérdés jut eszembe. Szóval, azért az mégiscsak a XXI. században felháborító, mondjuk, hogy a saját kis példánkat hadd mondjam név nélkül , de azt hiszem, hogy mindenki rá fog ismerni, hogy hogyan lehet az, kérem szépen, hogy egy hozzánk közel álló városban díszpolgár az illető, aki itt nagyon magas tisztséget töltött be az elmúlt kommunista rendszerben, a másik helyen, Lázár János frakcióve zető úr városában, Hódmezővásárhelyen pedig - biztos tudják, hogy ott van egy kis terror háza, mi úgy hívjuk - a szégyenfolt, a szégyenfalon helyezkedik el az illető. Tehát ezt elképesztő anakronizmusnak tartom, hogy egy kicsit a barchobát még jobban szűkí tsem, hogy aki valóban, mondjuk, 1989ben megyei párttitkári első tisztséget vállal - azért 1989ben már nagy kommunistának kellett lenni, aki ezt elvállalta ugyebár (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) , utána végigmegy a teljes hierarchián, és kérem sz épen, ezt követően egyik helyen díszpolgár, a másik helyen pedig - nagyon helyesen egyébként , Hódmezővásárhelyen arra méltó helyre kerül, aztán utána még, urambocsá, nagykövet is lesz. Elképesztő! Azt hiszem, ez a mai demokratikus Magyarország egyik legr osszabb szimbolikus jelentősége. Ezért kell ezt a törvényt meghozni, ezért támogatja a képviselőcsoportunk ezt a törvényt, és természetesen, ahogy államtitkár úr is elmondta, megfelelő egyeztetések szükségeltetnek hozzá az előterjesztők részéről és megfele lő alázat, hogy valóban, nem lehetséges, hogy egy olyan törvényt hozzunk, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talál, nem lehetséges, hogy utána gúny tárgya legyen ez a törvény, hogy ez visszájára süljön el, hogy a későbbiekben megint nyugodtan azt mondhatják, mondjuk, hogy kérem szépen, lehet, hogy itt az ország Házában meg a harmadik nemzeti kormány idején mi azt mondtuk, hogy az 1956os forradalom és szabadságharc egyik legdicsőbb nemzeti ünnepünk, és megünnepeljük, urambocsá, a pedagógusok pedig az mondják, hogy ez mindig ellenforradalom volt. (22.20) Lehetetlen, ez a helyzet abszurd. Azt hiszem, hogy az előterjesztőknek is ez volt a szándéka. Itt meg kell húzni egy cezúrát, egy választóvonalat, és tudomásul kell venni a magyar társadalomnak, hog y ki volt a hazaáruló, és ki volt a hazafi, ki volt, aki az 1956os forradalom leverésében részt vett,
