Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
2443 A rendelkezésemre álló rövid időkeretben néhány szóval át szeretném tekinteni a honvédelmi és a rendvédelmi tárca költségvetésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. A honvédelemmel kezdeném. Először is nagyon dicséretesnek ta rtom azt, hogy a honvédelmi tárca volt az, amely legalábbis a költségvetés kidolgozásakor fölé tudott nőni a többi minisztériumnak. Számomra ez meglepő, hiszen én valamelyik gazdasági tárcától vártam volna azt, hogy részletes adatokkal szolgál, és olyan el képzeléseket, olyan részletességű adatokat szolgáltat a képviselők részére, hogy az valóban egy megalapozott döntést tesz majd lehetővé itt az Országgyűlésben - nem ez történt. Érdekes módon a honvédelmi tárca volt az, ahonnan a legkorrektebb összefoglalás t láttuk a létszámról, a költségvetés alakulásáról, és az meglehetősen részletes volt. Ez nyilván nem a NyugatEurópában szokásos szint - azt már nem is várjuk , de gyakorlatilag egy olyan, ami valóban fölé nőtt a magyar átlagnak. Nagyon fontosnak tartott uk volna azt, hogyha a honvédelmi elképzeléseknél megjelenik egy hosszabb időtávú kitekintés. Ezt az indokolja, hogy egy átlagos haderőplatformcsere 3035 évre tehető, ezen belül a fegyverzetcsere időtartama 1015 év, tehát mindenképpen egy hosszú távú fe jlesztési politikát kellett volna hogy igényeljen ez a tevékenység. Ezt egyelőre még így a költségvetés keretein belül sajnos nem látjuk megjelenni. Szintén nem láttuk megjelenni azt, hogy az érthető módon a válság éveiben is és az annak lecsengéseként jel enleg is meglehetősen szűkösre szabott haditechnikai fejlesztéseknél miért nem láttunk arra vonatkozó adatokat, hogy ebből várhatóan mennyi lesz a hazai beszerzés, és mennyi lesz a nemzetközi beszerzésből, külföldről származó áru. Nem láttunk arra vonatkoz óan adatokat, hogy a magyar hadiipari kompetenciákat figyelembe veszie a kormányzat a közbeszerzéseknél, szeretnée ezeket a kompetenciákat erősíteni. Csak úgy emlékeztetnék rá, uraim, hogy 100 milliárdos kiadást jelent ez a költségvetésből - jó lenne enn ek minél nagyobb hányadát Magyarországon tartani, és ezt szem előtt tartva elkölteni ezeket az összegeket. Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy innen legalább, még ha nem is kellő részletességgel, de a honvédelmi tárcától legalább érkezett be létszám, il letve részletesebb költségvetési adat, azt azonban fájlaltuk, hogy az egyes szervek részéről nem láttunk részletes állománytáblát, amely segített volna a képviselők számára azt megítélni, hogy mennyire elharapózott esetleg a vízfej, mennyire lett nagy az a dminisztratív apparátus, mennyire kell hozzányúlni ehhez a területhez. Azt láthatjuk, hogy egyelőre a hadsereg létszámstruktúrája egy feje tetejére állított piramisra emlékeztet. Ennek a megváltoztatásán el kell gondolkodni, és el kell kezdeni ezt megtenni . Amiért mi ezt a költségvetést, illetve ezen belül a honvédelmi fejezetet sem tudnánk megszavazni, az egyetlenegy, de nagyon fontos, megkerülhetetlen dolog, ez pedig a külföldi katonai missziók kérdése, Afganisztán kérdése. Mi ugyanis nem tartjuk azt sem erkölcsileg, sem Magyarország gazdasági, katonapolitikai érdekeinek megfelelőnek, hogy magyar katonák több ezer kilométerre a magyar határtól széttapossák egy nép szabadságharcát. Jelenleg, uraim, önök ugyanazt a hibás politikát folytatják, mint amit a szo cialisták már elkezdtek, ugyanúgy egy hódító háborúban vesz részt a magyar hadsereg, ezúttal éppen az Amerikai Egyesült Államok oldalán, egy olyan ország, Afganisztán ellen, amelyet a világ vezető bányászati hatalmainak egyikeként tartanak nyilván. (16.20) Ez mindenképpen elfogadhatatlan. Azt kérem, hogy ezzel a gyakorlattal, amit a szocialisták elkezdtek, szakítsanak. Lett volna lehetőség október 1jén arra, hogy ezt a mandátumot lezárják, hazahozzák onnan a katonákat. Nem tették, meghosszabbították. Ez pl usz költségvetési terhet jelent az adófizetők számára, semmiképpen nem támogatható, sem erkölcsileg, sem anyagilag. Néhány szóval át szeretném tekinteni a Belügyminisztérium költségvetési előirányzatait. Először is a kormányzat egy meglehetősen ambiciózus célként korábban megfogalmazta azt, hogy 3 ezer
