Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
2410 befagyasztanak, úgy gondolkodnak, ahogy október 3a előtt, az önkormányzati választások előtt nem tették, hogy a közalkalmazottak at is ugyanúgy, mint ahogy a valamikori köztisztviselőket, mai kormánytisztviselőket két hónap alatt indokolás nélkül ki lehet rugdosni tízezrével, akkor azt gondolom, ez nem túl korrekt. És hogy néhány apró pici szilánkot mondjak: önök mindig nemzeti, ami az én számomra is fontos, nemzeti közfoglalkoztatási programról beszélnek példaképpen, de ezen program keretei között a tervezési számok 86 milliárddal jelentek meg, a költségvetésben 64 milliárd köszönt vissza, azzal szemben, hogy mondjuk, egy éve, az id ei esztendőben 120140 milliárd forintos nagyságrendet fordítottunk ezeknek a kérdéseknek a kezelésére. Ellehetetlenítik az embereket, legkiváltképp azokat, akik halmozottan hátrányos helyzetű térségekben, halmozottan hátrányos helyzetű sajátossági jegyekk el bírnak. Nem kívánnak kezet nyújtani. Az, hogy csökkentik a passzív ellátást? Az az én értékrendemtől sincs messze, akkor és ha aktív oldalon segítik azt, hogy azok, akik nem kapnak passzív oldalon ellátásokat, azok munkalehetőséghez jussanak hozzá. De n em, nem ezt teszik. Nem ezt teszik, mert miközben csökkentik a passzív ellátást, aközben aktív oldalon, mint mondtam, 120140 milliárd forintból visszalépnek 64 milliárdba csak ebben a kérdéskörben. Azt gondolom, az sem helyénvaló, hogy önök évek hosszú so rán keresztül beszéltek arról, ami az én értékrendemmel megint csak egybevág, hogy igenis, az élőmunkát terhelő járulékokat csökkenteni kell. Igen, csökkenteni kell. 5 százalékpontot csökkentettünk, 32ről 27re. Most, amikor az adó, a költségvetés kérdése iről beszélünk, akkor mintha ezek a gondolatok nem is lettek volna, mintha ezek a követelések nem is lettek volna, elfelejtkeznek róla, ez már nem számít, az élőmunkát terhelő járulékok csökkentésével már nem kívánják a vállalkozásokat segíteni. Azt gondol om, ez a disszonancia, ez a visszásság, ez a hiteltelenség alapja. Összességében tehát azt szeretném mondani, hiteltelen ezért is, meg azért is, mert az emberektől elkobozzák a pénzeket, áthárítják a terheket, úgy csinálnak, mintha nem őket terhelnék, de m égis rájuk terhelik ezeket, és közben bérbefagyasztanak, közben tízezrével kirúgják az embereket, és így teremtenek olyan költségvetést, amely a tehetősek számára nyújt többletforrásokat. Hát ezért nem lehet ezt a költségvetést támogatni. Köszönöm megtiszt elő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most folytatjuk az írásban előre bejelentett felszólalásokat. Megadom a szót Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak, a KDNP képviselőcsoportjából . Öné a szó, képviselő asszony. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy ország felemelkedése attól várható, hogy milyen és mennyire fejlődik az oktatási rendszere. Ez alapvetően sok egyéb mellett két dolgon múlik: v annake jó, a fejlődést előmozdító szakmai programok, másfelől pedig vane ehhez szükséges, elegendő pénz. Most, miután a költségvetési törvény vitájáról van szó, elsősorban természetesen ez utóbbiról fogok szólni. Azt, hogy az oktatásba minél többet kell beruházni, ezt a magyar történelem is bizonyította már 1922 és ’31 között, bizonyították azok a távolkeleti országok, amelyek igen nagy fejlődést mutattak, mi több, az OECD országai, tehát a világ legfejlettebb gazdasági államait tömörítő nemzetközi szerv ezet is eljutott arra a felismerésre, épp a múlt heti párizsi konferencián, az oktatási miniszterek találkozóján hangzott el ez egyértelműen minden ott levő miniszter szájából, hogy még a nehéz körülmények között is az oktatás fejlesztésétől várható az, ho gy megszűnjenek a válságok és fejlődjék a világ. Nálunk ez idáig teljesen fordítva volt. 2002ben kezdődött el az a folyamat, amikor az akkori költségvetési törvényben mintegy 10 százalékkal megnyirbálták a közoktatás támogatását, és ezt
