Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz):
2316 minden egyes magyart megszámolni és mindent megtudni róluk, ami fontos. Ez nemcsak azt feltételezi, hogy nincsenek az erdő mélyén élő remeték vagy korunk remetéi, a szintén az erdőkbe száműzött hajléktalanok, de azt is, hogy nincsen ek peregrinusok, vándordeákok, akik Bécsben tanulnak vagy Londonban dolgoznak. A minőségi felmérések egyik ismérve a ráfordított munka. Az előterjesztők az adatfelvétel időtartamát lerövidíteni javasolják két hónapról egy hónapra. Szerintük így kevésbé táv olodunk el úgymond a népszámlálás eszmei időpontjától, ami egyetlenegy nap. Azt akarja az állam tudni, hogy azon a bizonyos napon pontosan hány fő lakik, mondjuk, Somogy megyében; nem előző nap, nem másnap, hanem azon a kitüntetett napon. Ez a népszámlálás nak egy szimbolikus eleme, amely behatárolja az időt, azonban a rohammunka, a sietség az adatok megbízhatóságát nem javítja, hanem rontja, méghozzá jelentősen. Ha adva van egy bizonyos számú, jól kiképzett kérdezőbiztos, akkor ők feleannyi idő alatt csak r osszabb minőségű munkát végezhetnek, ez nyilvánvaló. Hová ez a sietség? Miért ragaszkodik az előterjesztő ahhoz, hogy egy adott napon legyen a felmérés? Hiszen teljes pontossággal soha, még egy nap alatt sem fogjuk tudni megszerezni azokat az adatokat, ame lyeket a népszámlálással kívánunk begyűjteni. Felkészült kérdezőbiztosból kevés van, őket kellene foglalkoztatni, hogy megbízható adatokat kapjunk a közpénzekből készülő felmérésről. A kérdezőbiztosok egyébként jellemzően délelőtt szoktak kimenni, és az ot thon tartózkodókat - kismamákat, nagymamákat - kérdezik ki az összes családtag adatairól, aki nem mellesleg esetleg válaszol a családtag helyett olyan kérdésre is, amelyre a családtag nem akart volna válaszolni. Azt viszont ne higgyük, hogy a nagy számok t örvénye alapján az egyik lakásban lakó nagymama tévedéseit a másikban lakó kismama tévedései majd kiegyenlítik. A felmérés valósághűségéről a törvényhozó végképp lemond azzal, hogy a törvény nem mondja ki: mindenkinek magának kell válaszolni a rá vonatkozó adatokra. A vagyoni kérdések elhagyását éppen az eddig elmondottak miatt el tudjuk fogadni, hiszen úgysem volt remélhető, hogy használható részletességű és minőségű adatok állnak elő az ilyen kényes kérdésekre adott válaszok alapján. Ráadásul a kutatók ré szére ezeket az adatokat nem is szokták kiadni, hanem csak a részletesebb, de kisebb, reprezentatív mintán lekérdezett, előállított adatokat. Az adatok minősége pedig lényegesen jobb lenne, ha több idő, az eredetileg tervezett két hónap állna rendelkezésre . Hasonló indokkal javasoljuk, hogy a pótösszeírás időtartama is az eredetileg javasolt 7 naptári nap helyett 15 nap legyen. Szorgalmazzuk ezenkívül, hogy a fogyatékkal élőkről készítendő reprezentatív felmérés a népszámlálással egy időben történjen meg. E nnek elvégzése jelentős állami források megtakarításához vezetne, hiszen kérdezőbiztosaink ezeket a háztartásokat is meglátogatják a népszámlálás során. Ma Magyarországon csak becsült adataink vannak arról, hogy az ország állampolgárai közül hányan és mily en fogyatékkal élnek, illetve milyen körülmények között. A sikeres szakpolitika kialakításának és a megfelelő integrációnak egyik alapfeltétele, hogy pontos adataink legyenek. Ennek alapja természetesen az, hogy széles egyeztetést tartsunk a kérdésekről. A fent ismertetett módosító indítványainkkal együtt a törvényjavaslatot az LMP egyébként támogatandónak tartja. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban. - Dr. Rétvári Bence tapsol.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most Mo lnár Attila képviselő úrnak adom meg a szót, a Fideszképviselőcsoportból. DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szabó Timea képviselőtársam azzal kezdte, hogy Kínában is indulnak a kérdezőbiztosok. Eredendően én is a felszólalásom elején jogtörténeti összehasonlítást szerettem volna tenni a népszámlálások kapcsán, hiszen a legelső népszámlálásnak
