Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2294 egyik olyan ország, aminek a demográfiai mutatói a legelkeserítőbbek. A fiatalok helyzete kilátástalan, csak az e lvándorlásban gondolkodnak. Az előző miniszterelnök persze ehhez biztatást is adott számukra. Mi azt gondoljuk, hogy nekik, a fiataloknak is Magyarországon kell életfeltételeket biztosítanunk. Szintén jellemzője volt az önök politikájának az a nagyfokú biz alomvesztés, amit a piacok tükröztek a magyar gazdasággal szemben, és a legtragikusabb az, hogy 2008. október 9ére egy államcsőd közeli helyzetbe jutott a magyar gazdaság. Minden ilyen megszólalásomban felidézem ezt önöknek, ha nem is tetszik Varga képvis elő úrnak, hogy ezt az október 9ei napot azóta is fekete csütörtökként emlegeti a magyar gazdaságpolitika. Ekkor szembesült először Magyarország azzal, hogy a bizalomvesztés olyan fokú, hogy a külföldi piacok, a külföldi hitelezők bármilyen nagy kamatfelá r ellenében nem jegyzik le a magyar államkötvényeket. Ha ezt a helyzetet nem tudták volna önök valamilyen módon kezelni, akkor beállt volna az államcsőd. Ezt önök akkor sem vitatták, amikor ezeket a napokat éltük, bár egy darabig megpróbálták elfedni ezeke t a tényeket. Az államcsődöt, ugye, azzal lehetett elkerülni, hogy az Európai Unió és az IMF rendkívüli hitelekkel segítette az országot ebben a kilátástalan helyzetben, de ezeknek a hiteleknek már feltételei voltak. Addig csak úgy adtak hitelt, hogy azt c sinálhattak önök velük, amit akartak, de ezeket már feltételekhez támasztották. Sőt, azt a szégyent is lenyelették még önökkel, hogy jogszabályban, egy kormányrendeletben rögzítsék azt, hogy a magyar állam és az Európai Unió között egy ilyen megállapodás j ön létre, és ebből a kormányrendeletből adódóan a mindenkori költségvetésnek milyen lépéseket kell a parlamentben megtervezni azért, hogy a megfelelő hitelmennyiséget ebből az alapból lehívhassák. (20.10) Azt kell ezzel mondanom, é s ezt semmilyen gazdaságpolitikus nem vitatja, hogy ezzel gyakorlatilag Magyarország elveszítette gazdasági szuverenitását. Addig, amíg egy európai uniós országban természetes az, hogy az Európai Uniónak, egy közösségnek vagyunk tagjai, ahol minden ország önálló gazdaságpolitikát folytat, de nyilvánvalóan nem lehet, hogy ez a gazdaságpolitika 27felé szerteszaladjon, ezért ezeket a gazdaságpolitikákat az európai intézményrendszer, ha úgy tetszik, integrálja és összehangolja a normális országok esetében. Mi, akik hitelteleneknek bizonyultunk, nekünk megmondják, hogy mit kell tennünk, tehát mi nem összehangoljuk a gazdaságpolitikánkat, hanem megtesszük azt, amit az Európai Unió és az IMF elvár tőlünk. Ez volt a tegnap, ebből a helyzetből kívánunk szabadulni. É s nemcsak kívánunk szabadulni, hanem ez a választók elvárása is. A választók bölcsek voltak akkor, amikor kétharmados többséget biztosítottak az új kormánynak, mert azt már meggyőződéssel látom, hogy ha nem lenne kétharmados többségünk, akkor ugyanaz a dag onya menne tovább, amit önök nyolc éven keresztül a gazdaságpolitika kapcsán érvényesítettek. Ez a példátlan választói felhatalmazás ad számunkra lehetőséget arra, hogy rövid idő alatt gyorsan, néhány hét alatt olyan adóintézkedéseket hozzunk, ami a kilába lás lehetőségét megteremti. Lehet szidni ezeket a rendkívüli adóintézkedéseket, válságadókat, amiket mi meghozni kényszerültünk. Nem azért, mert boldogok vagyunk attól, hogy ilyeneket tehetünk, hanem mert meghozni kényszerültünk ezeket az adókat. Ahogy Mat olcsy miniszter úr fogalmazott különböző konferenciákon, tényleg brutális mértékű adók ezek bizonyos szektorokban, de ezek a nagyon nagy arányú adók, amit a kétharmados többség bevezetni volt kénytelen, és egyébként tudott bevezetni, teremti meg számunkra annak lehetőségét, hogy elmozduljunk arról a gazdasági mélypontról és holtpontról, ahová önök, tisztelt szocialista képviselők, juttatták ezt az országot a költségvetésen keresztül. Ha, most már a költségvetésre térve, azt vizsgáljuk, hogy milyen célok fog almazódnak meg ebben a költségvetésben, vagy mik azok a főbb nézőpontok, amelyek átjátsszák az egész költségvetést, akkor három dolgot említenék meg. Amikor költségvetésről beszélek, akkor természetesen a költségvetést megalapozó adótörvényeket is magam el őtt látom. Az egyik egy átlátható adórendszer és egy átlátható adórendszeren keresztül a bizalom megteremtése a belföldi
