Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2284 képviselőtársaim, de az a baj, hogy a tények ezt sem igazolják. Ha megnézzük, az önök kormányzásának időszaka alatt, 2002 és 2008 között, hat esztendő alatt összességében körülbelül annyit növekedett a magyar gazdaság, amennyit mondjuk, a velünk szomszédos Szlovákia két év alatt teljesített il yen könnyedén. Mindehhez hozzájárult még az, hogy a gazdasági válságot követően gyakorlatilag a 2009. esztendőben majdnem annyit esett vissza a gazdasági teljesítmény, amennyit az előző hat esztendőben összességében növekedett. Tehát azt kell mondanom, az önök nyolcesztendős kormányzásának a szaldója az óriási költségvetési hiány, a megnövekedett államadósság mellett gyakorlatilag nulla százalék érdemi gazdasági bővülés és növekedés. Ez az igazán elképesztő, tisztelt képviselőtársaim! Ez az, amit persze a m agyar családok és a magyar gazdaság is megérzett. A másik oldalról a hitelesség jegyében azt is érdemes hozzátenni, hogy ezzel párhuzamosan van egy olyan örökség, amit a frakcióvezető úr is érintett már, hogy miközben szinte minden velünk párhuzamos ország ban, gyakorlatilag a versenytársainknál igaz az az állítás, hogy sikerül a 60 százalék környékén tartani az államadósságszintet, aközben Magyarországon ez az államadósságszint ennek az esztendőnek a végére sajnos eléri a GDParányos 80 százalékot. Ez azt j elenti tehát, hogy önök sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe hozták az országot a növekedés tekintetében, deficit és hitelesség tekintetében, valamint az államadósság tekintetében, mint középeurópai versenytársaink. Aztán, hogy a hitelesség jegyében tovább fol ytassuk mindezt, tisztelt képviselőtársaim, arról is érdemes beszélni, hogy ehhez járulte valamiféle jó érzés az emberek részéről, mert társulte hozzá, mondjuk, az adózási szint csökkenése, az újraelosztás mértékének a csökkenése az elmúlt esztendőkben. A költségvetési hiány miatt nyilvánvaló, hogy az újraelosztás mértéke nem csökkenhetett. Az egy másik kérdés, hogy eközben legalább sikerülte az adókat csökkenteni. Azt tapasztaljuk, tisztelt képviselőtársaim, de azt hiszem, ezt már volt alkalmunk itt a H ázban az adótörvények vitájakor megvitatni, összeszámoltam akkor, önök több mint negyvenszer emeltek adót az előző nyolc esztendőben, és ezek eredményeként Magyarországon általában az adózási szint nem csökkent, hanem növekedett az elmúlt nyolc esztendő le forgása alatt. Tehát miközben végig következetesen adócsökkentésről beszéltek, aközben az emberek azt élték meg, hogy a magas költségvetési hiány, a magas államadósság, a gyenge gazdasági növekedési teljesítmény mindeközben ráadásul magas adószintekkel is társult. Ehhez tegyük hozzá: jó lenne persze, ha a közszolgáltatások szintje Magyarországon olyan lenne, amilyenre büszkék lehetnénk, mert ha már egyszer sok adót kell fizetni, ha már egyszer egyébként ezzel párhuzamosan magas a költségvetési hiá ny is, akkor legalább a közszolgáltatásainkra büszkék lehetnénk. Ehhez képest mit látunk, tisztelt képviselőtársaim? Azt látjuk, hogy az elmúlt nyolc esztendőben a közszolgáltatások színvonala drasztikusan romlott Magyarországon. Igaz ez az egészségügyre, igaz ez a közösségi közlekedésre, gyakorlatilag a közszolgáltatások minden szintjére, igaz ez egyébként a biztonsággal kapcsolatos területekre, a rendőrség működtetésére, a bűnözés szintjére, tehát elképesztő folyamatok alakultak ki, miközben elvileg az ál lamnak lett volna lehetősége arra, hogy ilyen magas kiadási szint mellett ezeket a lehetőségeket, a közszolgáltatások színvonalát elvileg akár magasan is tartsa. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján világosan látszik, hogy az elmúlt nyolc esztendő m inden szempontból gazdaságpolitikai értelemben kudarc volt. Ebből a kudarcból kell talpra állnia Magyarországnak, részben 2010ben, részben pedig 2011ben. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2011. évi költségvetés éppen ezért rendkívül fontos, hogy a felelősség jegyében készüljön el, és azt gondolom, ennek a jegyében is készült el. Ez egy olyan költségvetés, amelyik sem a bevételi, sem a kiadási oldalán nem tartalmaz olyan ígéreteket, amelyek tarthatatlanok, sőt tartalékok lehetőségét tartalmazza arra az esetre, hogyha Magyarország bármilyen szempontból bajba kerül, vagy éppenséggel nem minden alkalommal tudja tartani a terveit és az elképzeléseit.