Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - BOLDVAI LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője:
2274 kellene, annál inkább, mert minden jel arra mutat, hogy nem feladatfelülvizsgálat történik a kormányzati szférában, hanem egyfajta fűnyíróelv ér vényesül újfent. (18.40) Tehát nem tudható az előterjesztésből az, hogy milyen közfeladatokat akar csökkenteni a központi kormányzat. Ennek következtében a fűnyíróelv érvényesítése esetleg kontraproduktív hatással is járhat. Tisztelt Országgyűlés! Mint eml ítettem, a másik aspektusa a Jobbik képviselőinek az volt, hogy a költségvetéskészítés elvei mennyiben vannak betartva ennek a tervezetnek a készítésekor. Nos, azt kell megállapítanunk, hogy alig. Ha az államháztartási törvény preambulumában lévő költségv etési elvekhez viszonyítjuk ezek megvalósulását, akkor azt kell mondanunk, hogy ez egy nagyon nehezen ellenőrizhető, végrehajtását tekintve nagyon nehezen ellenőrizhető költségvetés lesz, már amennyiben a kormánytöbbség ezt el fogja fogadni. Nem érvényesül a részletesség elve, ami azt jelenti, hogy sokkal több információra volna szükség ahhoz, hogy egy jó pénzügyi tervet készítsünk, hiszen a költségvetés nem más, mint egy pénzügyi terv, ehhez információk kellenek. Ezek nem állnak elegendő mennyiségben rende lkezésre, és elsősorban a kisebbségben, az ellenzékben lévő pártokat sújtja ez a probléma. A kormány mintha információkat zárna el az ellenzéki pártok elől, hiszen például a dologi kiadásoknak semmiféle részletezettsége nincs. Tízmilliárdos nagyságrendű do logi előirányzatok szerepelnek egyetlen soron, és abból nem lehet megállapítani, hogy ebből most gépkocsibeszerzések lesznek, külföldi utak lesznek, reprezentációs költségek lesznek, esetleg az energiaköltségek bővülnek, vagy bérleti díjakra fogják ezeket költeni, megbízási díjakra fogják költeni, és nem sorolom. Egy tisztességes költségvetésben a részletesség elve érvényesül. Ugyanilyen probléma ennek a bizonyos n2 szabálynak a negligálása. Tudniillik egyetlenegy szá moszlopot kaptunk, a 2011es számokat, amiket nem lehet hasonlítani sem az előző évi számhoz, a 2010es tervezett számhoz, még kevésbé a 2009es tényszámhoz. Tehát nem tudunk összehasonlításokat tenni. Az összehasonlíthatóság elve nem érvényesül, az átteki nthetőség elve sem érvényesül annak következében, hogy a minisztériumi struktúra alapvetően megváltozott, és nem lehet tudni, hogy a különböző előirányzatok növekednek, csökkennek, hogyan változnak, hiszen nincs mihez mérni. Elnök úr, köszönöm a figyelmét. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most folytatjuk a felszólalásokat. A kisebbségi előadók következnek. Megadom a szót Boldvai László képviselő úrnak. Öné a szó. BOLDVAI LÁSZLÓ , a számvevőszé ki és költségvetési bizottság előadója, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP országgyűlési bizottsági tagjainak véleménye szerint a 2011. évi költségvetés felelőtlen költségvetés, amely tö rvénytelen államosításra épül. A törvényjavaslatban olyan bizonytalansági tényezők vannak, mint például a növekedés 3 százalékos mértéke, amit különböző független szervezetek szakértői sem támasztanak alá. Mind az IMF, mind az EBRD, mind pedig az MNB ennél alacsonyabb növekedéssel számol, és jelentős kockázatokat jelzett a Költségvetési Tanács is. További bizonytalansági tényező a jövő évi 3,5 százalékos infláció. Ezt leginkább a válságadók veszélyeztetik, a bevezetett adók egyre nagyobb részét áthárítják a fogyasztókra. Ha a növekedés lassú, ha a foglalkoztatás nem bővül, az infláció pedig magasabb, akkor nem növekszik a lakosság fogyasztása sem. Ráadásul az adócsökkentés az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket, a nyugdíjasokat, a munkanélkülieket, vagyis a lakosság többségét nem érinti, viszont a magasabb infláció rontja helyzetüket láthatatlan adóként.
