Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KOPITS GYÖRGY, a Költségvetési Tanács elnöke:
2263 költségvetési felelősségi keretrendszereket alakítottak ki, amelyek segítségével néhány év alatt meg tudták győzni a gazdaság szereplőit, hogy szakítottak a korábbi fele lőtlen költségvetési hagyományaikkal. Ugyanezt tette NagyBritannia is, ahol az idén tavasszal megalakult kormány egyik legelső intézkedéseként létrehozta a magyar Költségvetési Tanács mintájára az ő költségvetési felelősségi hivatalukat. Németország a múl t évben alkotmányba iktatta saját nemzeti költségvetési szabályait, amely lényegesen szigorúbb, mint a maastrichti rendszer. Magyarország most éppen abban a fázisban van, amikor a hitelességet segítő keretrendszer kész, a Költségvetési Tanács működik, az i dő a hitelesség helyreállásának dolgozik; de természetesen csak akkor, ha az éves és középtávú gazdaságpolitikai tervek illeszkednek ebbe a keretrendszerbe. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat szűken értelmezve megfelel a hatályos szabályrendszernek. A parlamenti vita során meghatározandó belső tételek egyenlege, valamint a kiadások növekedési üteme nem haladja meg azt a limitet, amelyet a 2010. évi költségvetési törvény, illetve a költségvetési felelősségi törvény meghatározott. A javaslat a költségv etési szabályrendszer előírásainak formálisan megfelelve kitűzi a 2012. és ’13. évi költségvetési egyenleget. Bár a költségvetési vitában meghatározódó úgynevezett belső tételek esetében nem mutatható ki érdemi kiadáscsökkentés, a szaktörvények és magángaz dasági folyamatok által meghatározott külső tételek 2011es évi értékére vonatkozó kormányzati becslések kifejezetten óvatosak. Saját számításaink szerint a költségvetési egyenleg akár a GDP fél százalékával is jobb lehet annál, mint amit a javaslat tartal maz. Ez azt is jelenti, hogy a 2011. évi költségvetési terv megvalósítása körül a korábbi években és a legutolsó évben is - mármint idén , a szokásosnál lényegesen kisebbek a kockázatok, vagy azt lehet mondani, hogy elenyészőek. Két okunk is van azonban, hogy messzebbre tekintsünk, mint a következő 12, 13 vagy 14 hónap. De Gaulle elnök 1958ban kiigazítási programot indított. Francia honfitársainak azzal érvelt: áldozathozatal és remény nélkül Franciaország lemarad, és a középszerűség és a dráma között ing adozik. Politikustársainak pedig úgy fogalmazott, idézem: egy politikus csak a következő választásra gondol, egy államférfi a következő nemzedékre. A mai helyzetben, amikor mind az állam, mind a háztartások és a vállalatok magas adósságuk miatt ki vannak s zolgáltatva a nemzetközi tőkepiacoknak, azt is hozzátehetjük, hogy a befektetők látóhatára talán nem terjed a következő nemzedékig, de egy évnél biztosan hosszabb. Nem magyar sajátosság a kötvénypiacoknak való kiszolgáltatottság. Angela Merkel német kancel lár éppen a napokban - és ezt már Szöulban is csinálta a hét végén vagy múlt hét végén - próbálja nyilatkozatokkal és válságkezelő mechanizmusok kidolgozásával meggyőzni a nemzetközi kötvénypiacok szereplőit, hogy ne tartsanak az ír és a portugál állam fiz etésképtelenségétől. Tisztelt Ház! A 2011 utáni évek várható folyamatainak elemzése előtt le kell szögeznünk: nagy és bonyolult problémákra kell a kormánynak megoldást találnia. Ezt már az előző szónokok is elmondták. Már 30 éve folyamatosan téma a kedvező tlen demográfiai helyzet, az alacsony foglalkoztatottság, a hatalmas regionális különbségek, a kiterjedt feketegazdaság és a magas adósságráta. A rendszerváltás óta ezeket be is valljuk, sőt mérjük is. Élénken él mindenki emlékezetében a 2000es évek első felének költségvetési története, a költségvetési fegyelem hiányában az adósságráta folyamatos emelkedése, persze még a második felében is, és az átláthatóság hiányában a kreatív költségvetési technikák alkalmazásának sorozata volt tapasztalható. A ki nem f izetett számlák, a késve visszatérített adók, az állami vállalatok tőkéinek felélése, majd a PPPtechnikák egyre nagyobb összegekben egyre hosszabb időre tették lehetővé az alapvető fenntarthatósági problémák szőnyeg alá söprését. (17.50) A kormány a fennt arthatóság problémáját a gyökerénél kívánja kezelni, amint hallottuk. A jövő évi költségvetési törvényjavaslatból és a kapcsolódó szaktörvényekből kiolvasható stratégia talpköve a foglalkoztatás és a termelékenység növekedése. A hivatalos tervek szerint mi ndkét mutató
