Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
2260 deficittel. Valószínű, hogy az alap egyensúlytalanságának finanszírozása csak a központi költségvetés által lesz biztosítható. Tisztelt Képviselők! A költségvetési törvényjavaslat véleményezésének része az államadósság finanszírozásával összefüg gő kockázati tényezők áttekintése is. Az államadósság finanszírozási terve a törvényjavaslat Országgyűlés általi elfogadását követően átdolgozásra kerül. Ennek során kockázati tényezőként jelentkezik többek között a jövő évre tervezett magasabb nettó finan szírozási igény, a változó befektetői magatartási szerkezet, az állampapírpiaci hozamszint kedvezőtlen alakulása. Emellett előre nem látható bizonytalansági tényezőt hordoznak a kezesség- és garanciabeváltási kockázatok. (17.30) Az Államadósság Kezelő Köz pont adatai szerint a központi költségvetés bruttó adósságának tervezett összege a 2011. évre meghaladja a 20 800 milliárd forintot, ami 4,2 százalékkal magasabb a 2010. évre várható összegnél. A központi költségvetés bruttó adóssága jövőre a GDP arányában csökkenni kezd - 8 év után. Hangsúlyozni szeretném, hogy a törvényjavaslat erre vonatkozó információt csak annyiban közöl, miszerint a mérséklődő deficit lehetővé teszi az adósságráta csökkenését, és ez segíti a gazdaság külső egyensúlyának javulását. A b ruttó adósság arányának említett kedvező változása csak az előre jelzett jelentős GDPnövekedés esetén érhető el, ami a 3 százalékot jelenti. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tudom, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának minősége talán a legkedvezőt lenebbül érinti a helyi lakosság életminőségét. A kormány által az önkormányzatokat érintően tervezett feladatátrendezések tükröződnek a rendelkezésre álló forrásokban is. Az önkormányzatok tervezett támogatása és az átengedett személyi jövedelemadó együtt es összege ugyan 2,6 százalékkal kevesebb, mint 2010ben, de ez korábbi feladatok megszűnésével jár együtt. A közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok finanszírozásának a Munkaerőpiaci Alapból történő biztosítása és a keresetkiegészítés terheinek az áll amháztartás központi alrendszerébe történő telepítése olyan korrekciónak minősíthető, amelyet figyelembe véve a források végül is 4,5 százalékos növekedést mutatnak. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban azt is tapasztaltuk, hogy törekedtek az elmúl t időszakban vállalt kötelezettségek teljesítésére, így a központi szabályozásba vont, a helyi önkormányzatokat megillető állami támogatások és hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadó együttes összegének növekményében jelentkezik. Ilyen kötelezett ség továbbá a metróval kapcsolatos 2011. évi pótlólagos kötelezettség, a jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok részére a visszatérítés és a szociális ellátás létszámnövekedésének hatása. Korrekt a szándék, amely szer int az illetékszabályokban a mentességek bővítésének - itt az örökösödési illeték eltörlése , valamint a vállalkozók kommunális adója megszűnésének bevételekre gyakorolt negatív hatását a kormány ellentételezi e javaslatban. A központi költségvetési kapcs olatokból származó két forrás közül az átengedett személyi jövedelemadó előirányzata 7 százalékkal csökken ugyan, a két évvel korábbi szja illeti meg az önkormányzatokat, így az akkor kezdődő válság most jelentkezik a bevételekben. Ez azonban nem rontja az önkormányzatok együttes pozícióját, mert a kialakított szabályozásnak megfelelően az állami támogatások és hozzájárulások országosan ellensúlyozzák a kiesést. A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörökben nincs alapvető változás, csupán apróbb elmozdulá sokat, az áttekinthetőséget kissé javító egyszerűsítéseket terveznek. Kimerülőben vannak az önkormányzatoknál a saját bevételi lehetőségek, mind a felhalmozási, mind a működési jellegűek. Ez utóbbi azért kedvezőtlen, mert így az önkormányzatok és intézmény eik nem képesek az áremelkedésekből adódó - központilag már évek óta nem támogatott - növekvő dologi kiadások finanszírozására. Látható ugyanakkor az is, hogy emelkedik az uniós támogatások igénybevétele ebben az alrendszerben is. Az Állami Számvevőszék ré széről javasoljuk,
