Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
2257 előirányza tok teljesíthetőségét. Az államháztartási törvény szerint az Országgyűlés a költségvetési törvényjavaslatot a számvevőszéki véleménnyel és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja. Az elsődleges ellenőrzés során vizsgáljuk az államháztartásról szóló érvényesülését, az előirányzatok megalapozottságát, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezési tájékoztatójának betartását és a helyi önkormányzatok számára a központi költségvetésben tervezett forrásokat. A költségvetési törvényjavaslat véleményezése során messzemenően szem előtt tartjuk, hogy az állami újraelosztás irányait és arányait, az azt befolyásoló, megalapozó politikai és gazdaságpolitikai döntéseket nem érintjük, ezekre törvényi felhatalmazásunk nem terjed ki. Emellett tudatosan törekszünk ar ra, hogy amennyire azt a költségvetési törvényjavaslat prezentációja lehetővé teszi, költségvetési véleményünket azonos szerkezetben, az évenkénti összehasonlítást lehetővé tévő módon adjuk közre. A költségvetési törvényjavaslat dokumentumának tartalma, sz erkezete, összeállításának metodikája nem meghatározott, ezért kialakításának, parlamenti benyújtásának, illetve véleményezésre hozzánk eljuttatásának szabályozása és gyakorlata számunkra külső adottság, egyben markáns korlátozó feltétel. A hatályos jogren dszer nem tartalmaz előírást arra sem, hogy mennyi idő álljon rendelkezésre a vélemény elkészítéséhez. Nincs szabályozva a határidő, ameddig a teljes és végleges törvényjavaslatot meg kell kapnunk. Ez minden évben megnehezíti a véleményalkotás kialakításán ak munkaszervezését és ütemezését, és feszítetté teszi a munkát. A költségvetési törvényjavaslatot rendszerint az Országgyűlésnek történő benyújtással azonos időpontban kapjuk meg. Ilyen körülmények között a fejezeti indokolások teljes körű véleményezéséve l nem tudjuk, nem tudhatjuk előmozdítani az Országgyűlés költségvetési jogának gyakorlását. A költségvetési törvényjavaslat véleményezése, ellenőrzése során évek óta visszatérően jelezzük, hogy hiányoznak a költségvetési törvény megalkotásának világos szab ályai, hogy szükséges e dokumentumok tartalmi és formai követelményének teljes körű rendezése és rögzítése, egyben annak áttekintése, hogy mi az az információtartalom, amely e törvényjavaslatok országgyűlési vitájához szükséges és elégséges. Mindezen felté telek mellett a szándékunk és egyben igényünk egy teljes körű, alapos és minden szempontból megbízható vélemény összeállítása. Ennek érdekében igyekszünk mindent megtenni. Tisztelt Ház! A legfőbb talán, ha egy mondatban kell összefoglalnunk a megállapításu nkat, hogy a most tárgyalt 2011. évi költségvetési javaslat jobb mint a tavalyi, de valamit még lehet rajta javítani, és ennek érdekében javasoljuk is jó néhány ilyen pont jobbítását. Erre a javaslatot megfogalmaztuk. Az elmúlt évekre visszatekintve megáll apítható, hogy az államháztartás működési mechanizmusa 1990 óta nagyrészt megmerevedett, politikai kompromisszumok által determinált volt. A tervezési munka pedig az alulról építkező, a szakmai feladatok teljesítésére épülő, megalapozott tervezés helyett a z alkufolyamatok során kialakult keretszámok, visszatervezések folyamatává vált. A tervezésnek ezt a metódusát azért is kifogásolta az Állami Számvevőszék folyamatosan az elmúlt években, mert a szűk mozgástér miatt különösen fontos lett volna az átlátható, nyomon követhető, a számításokkal teljeskörűen alátámasztott tervező munka a megelőző időszakban is. Ma már új szemléletre van szükség az állam feladatainak meghatározásában, az ország sorsát, jövőjét érintő alapvető kérdésekben. A felzárkózási esélyt nyú jtó növekedési irány új stratégiát, államháztartási megújulást igényel. Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék tevékenységének kezdete óta beleütközünk abba az alapvető problémába, amit az állami feladatok meghatározhatatlansága jelent. Ez a hiányosság túlmu tat önmagán, hiszen hatással van a stratégiai gondolkodásra, a finanszírozásra és a szervezeti struktúrára egyaránt. Szinte minden ellenőrzésünk megállapításaiban, illetve javaslataiban megjelenik az ezt célzó figyelemfelhívás. Ismétlődő ilyen tapasztalata ink, illetve azok korlátozott hasznosulása arra hívja fel a figyelmet, hogy már régóta szükség lett volna az állam által vállalható és finanszírozható közfeladatok tartalmának és terjedelmének meghatározására.
