Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak

2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:

2254 Három fő eszközt használ Magyaror

szág 2011es költségvetése. Az első, tudjuk, tapasztaljuk:

szigorú költségvetési politikát; szigorú költségvetési politikát, mert nem is tehetünk mást. Örököltük

és valljuk be: mi, konzervatívok szeretünk szigorú költségvetési politikát folytatni

(Derültsé

g az MSZP padsoraiban.)

, akkor, ha közben ez növekedéssel és foglalkoztatásbővüléssel jár. Adóreformot használ a 2011es költségvetésünk. Mégpedig, mondjuk ki, az elmúlt 20 év

legnagyobb, a személyi jövedelemadózás és a társasági adózás teljes rendszerét á

talakító, az arányos,

16 százalékos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszer bevezetésével. Végül a harmadik eszköz, amit használunk, a szerkezeti reformok eszköze. Erről miniszterelnök

úr részletesen szólt. Azt gondolom, hogy a szerkezeti reformok lesznek a

zok, amelyek Magyarország

elkövetkező 10 évét megnyerik számunkra, rögtön a következő évben, 2011ben. (Derültség az

MSZP padsoraiban.) Mire jutunk ezzel a költségvetéssel a régióban meg az Európai Unióban? El kell mondanom

képviselőtársaimnak, hogy Magyar

ország lesz Svédország mellett az egyetlen uniós tagállam,

amelynek jövőre csökken a bruttó hazai termékhez mért államadóssága. Óriási dolog, mindenki

másnak nő. Magyarország 2010ben az Európai Unió ötödik legalacsonyabb költségvetési deficitjét mutatja,

ami elég jó helyezés a többi térségbeli országhoz képest, ez most 4 százalék alatti deficitet jelent

2010ben. (17.00) Jövőre Magyarország szintén az ötödik legalacsonyabb deficitet mutatja már, 3 százalék alatti

költségvetési hiánnyal. Az összes többi ors

zágnál más a helyzet: nő a költségvetési deficit; a

visegrádi országokban ugyanígy. Azt kell mondanom tehát, hogy Magyarország egy nagyonnagyon komoly fordulatot hajt végre a költségvetés konszolidációja és az államadósság terén, mind a

térségben, mind az Európai Unióban. Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Elnök Úr! Képviselőtársaim! A magyar költségvetés azonban,

ezt be kell látnunk, és pontosan kell látnunk, nagy szerkezeti gyengeségekkel küzd. Ezek egy része,

jelentős része az elmúlt 8 évnek köszönhető, de az elmúlt 20 évből vagy az elmúlt 50 évből is

támadnak, jönnek ezek a szerkezeti gyengeségek. Az első, hogy 1000 milliárd felett van a felvett

államadósság utáni kamatteher. Ez óriási pénz! Ez a fele a személyi jövedelemadó plusz eho

jövedelemadóbevét

elnek - ez egy óriási összeg! A másik szerkezeti gyengeség, hogy közel 900 milliárd forintos hiányt mutat az állami

nyugdíjkassza - óriási hiány! A több mint 3000 milliárd forintos állami nyugdíjkifizetésnek a 30

százaléka nincs benne a nyugdíjkasszában, m

ert a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Ezért van

szükség egy nyugdíjreformra; ezért van szükség arra, hogy ezt a hiányzó összeget, amelyre törvény

is kötelez bennünket, a magyar kormány a 2011es költségvetésben pótolja. És végül van egy harmadik szerke

zeti gyengesége a mindenkori magyar költségvetéseknek, ez

pedig az, hogy az egészségügyi kassza is több mint 700 milliárd forintos hiányt mutat. Nem csupán a

nyugdíjkassza közel 900 milliárd forintos, hanem az egészségkassza közel 700, az felülről közel 72

5 milliárd forintos hiányt mutat a jövő évben. Ha mindezt összeadjuk, és a 28 000 milliárd forintos jövő évi bruttó hazai termékszinthez

mérjük, akkor Magyarország költségvetése 10 százalékos lyukkal, 10 százalékos gyengeséggel

rendelkezik. Ezek a szerkeze

ti gyengeségek. A tartós költségvetési konszolidációhoz tehát öt feladatot kell megoldanunk. Az első: 1 millió új munkahelyet kell teremtenünk 10 év alatt, minél többet, minél előbb. Ha ez

az 1 millió munkahely ma működne Magyarországon, és ugyanúgy az átl

agos, 200 ezer forint körüli

bruttó bérrel számolnánk, és ugyanúgy a mai járulékokkal számolnánk, ez közel 1000 milliárd

forintos többletbevételt jelentene. Képzeljük el, hogy ha ma 1 millióval több munkahely lenne -