Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
2245 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . A törvényjavaslatot T/1498. számon, az Állami Számvevőszék jelentését T/1498/1. szá mon, a Költségvetési Tanács jelentését T/1498/2. számon, a költségvetési bizottság ajánlását pedig T/1498/4. számon megismerhették. Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés elnöke elrendelte a módosító javaslatok formanyomtatványon történő benyújtását. Ez az informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában ma először az expozét ismerteti Orbán Viktor miniszterelnök úr és Matolcsy György miniszter úr összesen 90 percben, majd az Állami Számvevőszék elnökének és a Költségvetési Ta nács elnökének felszólalása következik 3030 perces időkeretben. Ezután a képviselőcsoportok vezérszónoklataira kerül sor, ugyancsak 3030 percben, a további felszólalásokra a vita folytatásában, a következő ülésnapokon lesz lehetőség. Emlékeztetem önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtásának határideje csütörtökön 18 óra. A televízióközvetítés a mai napon a vezérszónoki felszólalások végéig, körülbelül 22 óráig tart. Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztői expozé következik 90 perces időkeretben. Először megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Miniszterelnök úr, öné a szó. DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Ez a huszadik költségvetési vita, amelyben részt vehetek, és a negyedik olyan költségvetés, amelyet kormányom nevében magam, illetve a minisztereim terjesztenek be. Volt, amelyet a kommunista rendszer összeomlása után egy új világ reményében vitattunk meg. Volt, amelyik az új évezred első költségve téseként vonult be a történelemkönyvekbe. Volt köztük sikeres és sikertelen, volt, amelyik fölényes többséget kapott, volt, amelyik épphogy átcsúszott. Volt korrekt, megalapozott, volt hamis, sőt meghamisított. Volt szép, volt lehangoló, és volt bizony szé gyenteljes is. Akármilyenek voltak is, egy dologban hasonlítottak: alkotóik és előterjesztőik úgy vélték - és joggal vélték úgy , hogy létezik egy ösvény, egy kitaposott, bevált, nyugati piacgazdasági ösvény, amelyen haladni érdemes, amelyen haladni kell. Ma azonban egész Európa azzal a kényelmetlen helyzettel szembesül, hogy a kitaposott ösvények elfogytak. Az eddigi utak már nem használhatók, azokon legfeljebb a múltat lehet bejárni újra, és végül ismét a múlt hibáihoz, kudarcaihoz lehet megérkezni, új c élokhoz nem. Az útkeresést bizonyítja, hogy miközben Európa a szigorú költségvetési politikának próbál érvényt szerezni, az Egyesült Államok épp ellenkezőleg, a múlt héten pumpált újra 600, hatszáz milliárd dollárt a gazdaságába. Nekünk is érdemes tudomásu l venni: aki a mai, rohamosan átalakuló világban sikert akar elérni, csak új utakon juthat el a céljaihoz. Új ösvényeken kell tehát előremennünk. Ez néha bozótirtással, elkorhadt fák kivágásával, sziklák elmozdításával jár, és olyan helyzetek is akadnak, a hol a szó szoros értelmében utat kell törnünk áthatolhatatlannak tűnő helyeken. Tisztelt Ház! Mi, magyarok nem kisebb célt tűzünk ki magunk elé a következő években, mint hogy a most formálódó új világban sikeres ország és sikeres nemzet leszünk. Elegünk le tt a kudarcokból, a kicsi, szerencsétlen ország életérzéséből, a “magyarázzuk meg, mit miért nem lehet” politikából. (16.10) Sikeres nemzetet csak sikeres emberek alkothatnak; egy ország sikere csak sikeres életekből bontakozhat ki. Vannak, akik még emléke znek arra, amikor számokkal és utópiákkal próbálták boldogítani az embereket, nem a saját, valós életük eredményeivel. A siker sohasem lehet egy adat, csakis a megélt valóság, a magyar emberek célja tehát az, hogy boldoguljanak végre, és ezáltal legyen erő s és sikeres a hazájuk.
