Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
2140 hiszen azért picit más lesz a helyzetük, tehát másként lehet bekerülni az ügyvédi pályára, és másként például bírói, ügyészi, közjegyzői pályára, akik azt választják. Itt hallottuk korábbi felszólalás során, hogy gyakorlatilag a bíróknál nincs ilyen külön törvény, amely ilyen jellegű kritériumot tartalmazna, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem vesznek fel olyat, aki korábban ne bírósági titkárként vagy bírósági fogalmazóként töltötte volna el azt az időszakot, de elméletileg nincs kizárva jelen pillanatban sem az, hogy egy gyakorló ügyvéd bíróvá kerüljön kinevezésre, és még akkor a titkári, illetve a f ogalmazói időt sem kell neki természetesen letölteni, hanem már egyből bíróként tud tevékenykedni. Tehát ebből a szempontból az egyenlőség azért bizonyos szinten sérül, hiszen olyan pluszfeltételeket támasztunk akár egy bíróval szemben, aki bíróként akar k ijönni és az ügyvédi hivatást akarja választani, olyan pluszfeltételt, amely nem biztos, hogy indokolt. Természetesen általában indokolt. Mert mi is a célja annak, aki beadta ezt a törvénymódosítást? Az a célja, hogy azoknak, akik ügyvédként akarnak tevéke nykedni, legyen egy bizonyos gyakorlatuk az ügyvédi hivatás ellátásának a területén, hiszen az ügyvédi szakma egy nagyon komoly hivatás. Lehet mondani, hogy vállalkozó egy ügyvéd, de mindamellett hivatása is van, és aki nem hivatásszerűen foglalkozik vele, hanem csak szakmaszinten foglalkozik vele, és csak a szakmájának vagy rosszabb esetben a vállalkozásának tekinti az ügyvédséget, az bizony nem lesz minden esetben jó ügyvéd, sőt sok esetben nyilván nagy problémák fognak ezzel kapcsolatosan felvetődni. Teh át ennek az előterjesztésnek a célja mindenképpen az, hogy magasabb képzettségű és magasabb gyakorlatú ügyvédek kerüljenek a pályára. Ez a cél mindenesetre üdvözlendő és támogatandó, és ez is annak a része, ami miatt a Jobbik Magyarországért Mozgalom is tá mogatja ezt a törvényjavaslatot vagy törvénymódosítási javaslatot. Nyilván az tapasztalja, aki gyakorló ügyvéd, hogy rengeteg olyan ügyvéd van a pályán, akinek azért nincs megfelelő gyakorlata, és aki azért más területen, akár az államigazgatásban, akár jo gtanácsosként szerzett gyakorlatot, az nem biztos, hogy azonos egy ügyvédi gyakorlattal, és nem látja át azt a szerteágazó rendszert. Tulajdonképpen egy ügyvédnek mit kell csinálni? Minden jogterületen kell dolgoznia, mindenhez kell értenie, nem úgy, mint egy bírónak, aki a saját területét végzi, nem úgy, mint egy közjegyzőnek, nem úgy, mint egy közigazgatásban dolgozónak. Fölvetődik azonban az a kérdés, hogy ha már egyéves ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi gyakorlatot jelöl meg feltételként, elegendőe ez az egy év. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara állásfoglalása szerint még kevés is ez az egy év, tehát legalább másfélkétéves időszak lenne indokolt, ami alapján ezt a megfelelő gyakorlatot el lehetne érni. Erre vonatkozóan vannak ilyenek különböző más szak területeken, például könyvvizsgálói kamarában, ahol még több gyakorlati idő van előírva, hogy valakit átvegyenek erre, hogy el tudja látni megfelelő szakmai szinten ezt a hivatást. Az is felvetődik még, hogy esetleg szükség lenne még másfajta továbbképzésr e is úgymond, hogy még további feltételeket vezessünk be, ami most jelen pillanatban ebben a törvényjavaslatban nem szerepel. Akár azon is el lehet gondolkodni, hogy az ügyvédi kötelező továbbképzéseket bevezetni, mint ahogy már rengeteg szakmában ezek fol yamatosan megvannak a megfelelő szakmai szintentartás végett például az orvosoknál, a tanároknál, de a bíróknál is megvan ez, illetve ezt már a Magyar Ügyvédi Kamara is évek óta jelzi, hogy ilyenre szükség lenne, valamint azon is el lehet gondolkodni a jöv őben a továbblépéssel kapcsolatosan, hogy a szakvizsgarendszert esetleg át kellenee alakítani. Legutóbb az országos ügyvédi kamarai közgyűlésen, illetve közjegyzői kamarai közgyűlésen is elhangzott, illetve a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumában is elhangzottak azok az érvek, amelyek abba az irányba billenteni látszanak az ezzel kapcsolatos jogvitát, hogy talán jobb lenne, ha újra bevezetésre kerülne Magyarországon az a régi rendszer, amikor külön szakvizsgát tettek a bírók, az ügyészek, az ügyvé dek és az államigazgatásban dolgozók. Ezen is el lehetne gondolkodni. (16.40)
