Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Egyes rendészeti tárgyú törvények és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. VADAI ÁGNES (MSZP):
2121 milyen szabálysértés, illetve bűncselekmény követhető el a vizsgálat során. Szabálysértéseknél például polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai eszközökkel kapcsolatos szabálysértés, valótlan bejelentés szabálysértése, vámszabálysértés vagy olyan közlekedési szabálysértés, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye. A bűncselekményeket illetően hadd soroljam föl: magánlaksértés, hivatali visszaélés, hamis vád, a hatóság félrevezetése, visszaélés okirattal, egyedi azonosító jel meghamisítása és így tovább. Ezek között a bűncselekmények között van olyan is, ami több évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, például a hamis vád minősített esetét 28 évig, a vesztegetés egyes eseteit pedig 510 évig rendelik büntetni. A vizsgálat végzője annak érdekében, hogy próbára tegye a vizsgálat alá vont személyt, valós, illetve jellemző helyzeteket szimulálhat, és csapdába csalh atja a vizsgálat alá vontakat. Azt gondolom, hogy érdemes lenne áttanulmányozni egyébként az Európai Bíróság erre vonatkozó joggyakorlatát. Nem biztos, hogy egyébként az ilyen típusú cselekmények az európai jogrendben elfogadhatóak. Úgyhogy én javaslom a k ormánynak, hogy az ezzel kapcsolatos joganyagot vizsgálja át az Emberi Jogok Európai Bíróságának joganyagában, mert ott találni fog érdekes megjegyzéseket. Sok vita elhangzott már itt, és nyilván nem hagyható ki a Terrorelhárítási Központ, amely - ahogy je leztem - jogállami bizonytalanságban született, most próbálják valamilyen módon helyrepofozni. Ennek - ahogy itt elhangzott - a legfőbb feladata végül is a terrorizmus elhárítása, leginkább itthon, mert úgy gondolom, hogy külföldön ennek a szervezetnek vál tozatlanul se illetékessége, se joghatósága nincs. A hatályos nemzetbiztonsági törvény szerint jelenleg az Alkotmányvédelmi Hivatal az, amely felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekv ését, valamint felderíti a terrorcselekményt, ha a bejelentés az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz érkezett, illetve arról az Alkotmányvédelmi Hivatal tudomást szerzett. A mostani javaslat szerint a terrorizmust elhárító szerv, a TEK végzi a terrorcselekmény vag y az azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását, az ilyen bűncselekményeket elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési és felszámolási feladatokat, a kormányrendele tben meghatározandó egyes veszélyes személyek elfogását, valamint a Magyar Köztársaság jogszabályban meghatározott, kiemelten védett vezetői tekintetében a személyvédelmi feladatokat. Többször elhangzott már itt a vita kapcsán, hogy a Terrorelhárítási Közp ont titokban információt gyűjthet, de bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést kizárólag bűnfelderítési célból végezhet. Ami újdonság azonban a státusában ennek a szervnek - másik két szervvel ellentétben, Magyarországon egyedülálló módon , az, hogy felmentése lenne a bírói engedély alól, elegendő lenne az igazságügyért felelős miniszter, azaz nem egy független bírói szerv, hanem egy kormánytag engedélye valamennyi, egyébként a rendőrségi törvény alapján bírói engedélyezési körbe tartozó eszköz f elhasználásához, a titkos információgyűjtéshez. Ráadásul azt gondolom, hogy ez a fajta parttalan jogalkotás, ami parttalan módon lehetőséget ad a Terrorelhárítási Központnak itt mindenféle titkos információgyűjtésre, szerintem meglehetősen nemhogy a határá t súrolja a jogállami kereteknek, hanem túllépi azt, államtitkár úr. Azt is javaslom, hogy ha tanulmányozza az Emberi Jogok Európai Bíróságának éppen a terrorizmussal kapcsolatos joggyakorlatát, akkor azt fogja látni, hogy az emberi jogi jogsértések vélt - leginkább vélt, nem valós - terrorizmus esetén leggyakrabban úgy valósultak meg, hogy terrorizmusra hivatkozva titkos módon gyűjtöttek információt. Szeretném megkérdezni, hogy hol lesz a határ. Valóban csak azon személyek esetében fogják ezt alkalmazni, a kik terrorizmussal vádolhatók, vagy például azokkal szemben is, akik önök szerint a védett személyek, netán a miniszterelnök személyét valamilyen módon fenyegetik? Ön, képviselő úr, államtitkár úr, azt mondta itt egy órával ezelőtt, hogy a véleménynyilvání tás nem lehet erőszakos. Azt hiszem, hogy ezzel egyet tudunk érteni, bár akkor nem nagyon értem, hogy
