Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Egyes rendészeti tárgyú törvények és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2110 Abból indulok ki, hogy ez ugyan egy formális megközelítés, de ha a büntető törvénykönyv ismeri a terrorcselekmény fogalmát - márpedig ismeri, és ez nem is egy új keletű szabály, hanem egy régi szabály , akkor azt nem állíthatjuk, hogy Magyarországon ne kellene rendészeti eszközökkel is rendvédelmi szervek útján védekezni a terrorcselekmények ellen. Én abban semmi kivetnivalót nem látok, ha a rendészeti tárgyú törvények létrehoznak speciális, a terrorizmu s elhárítására szolgáló szerveket, hiszen a terrorcselekmények mint bűncselekményi kategória ellen speciális szervek voltak eddig is - lehet, hogy nem ez volt a nevük, de legyen illúziónk, hogy eddig is volt olyan állami szerv, például a nemzetbiztonsági s zolgálatok , amelyek feladata részben a terrorizmus elleni küzdelem volt. (14.20) Tehát nem arról van szó, hogy egy eddig nem létező tevékenységet most ez a törvény vezetne be, a terrorelhárítás eddig is létező tevékenysége volt az állami szerveknek, nagy jából ugyanilyen szabályrendszerben működtek ezek, tehát a nemzetbiztonsági szervek is hasonló titkos információgyűjtés útján védekeztek a terrorizmus ellen. Ami az újítása ennek a törvényjavaslatnak, az két dolog: egyrészt az, hogy egy új szervet, a terro relhárító szervet, terror elleni védelmi szervet, terrorelhárító szervet hozza létre, és ezt speciálisan ezekkel a feladatokkal ruházza fel; másrészt az újdonsága ennek a javaslatnak az, hogy valóban egy újfajta biztonsági intézkedést engedélyez ezeknek a szerveknek. Meglepődtem - lehet, hogy csak egy elszólás volt, vagy tévedés volt , Gaudi képviselő úr azt mondta, hogy a 7/A. § hatályon kívül helyezése, pontosabban... (Dr. GaudiNagy Tamás: 7/E.) Igen, csak jelezni akartam, hogy a 7/A. § alapvetően egy m egbízhatósági vizsgálatról szól. Lehet, hogy mások más szempontból kritizálják a megbízhatósági vizsgálatot, de a megbízhatósági vizsgálat éppen a rendvédelmi szervek állományának a szűréséről, biztonsági helyzetének a vizsgálatáról, adott esetben a korrup cióval való fertőzöttség elleni küzdelemről szól, és ez egy olyan eszköz, amire a rendvédelmi szervek jelen állapotában, a jelen fegyelmi viszonyok között szükség van. Tehát a mi megítélésü nk is az, hogy itt el kell menni a jogállami megoldások határáig azért, hogy a rendvédelmi szervek belső biztonsági helyzetét, belső biztonsági szempontjait maradéktalanul tudja az állam garantálni. De azt hangsúlyozom, hogy a jogállami megoldások határáig kell elmenni, ez világos. Erre utalt egyébként Ágh Péter képviselő úr is, hogy itt nem arról van szó, hogy a külső engedély hiányozna majd a jövőben. Természetesen lehet azon vitatkozni, hogy jó megoldáse, hogy ezt a külső engedélyt, a külső kontrollt az ügyészség jelenti. A mai magyar megoldás az, hogy részben az igazságügyminiszter, részben pedig a bíró, a bírósági engedélyek jelentik a külső kontrollt. Vannak olyan országok, ahol kizárólag csak bírói engedély alapján lehet ilyen titkos információt gyű jteni. A magyar megoldás eddig sem az volt, hogy a bíróságnak monopóliuma lenne ebben. Tudom, hogy elvileg szétválasztható, és a jogszabályok szétválasztják, hogy mely esetben van bírói kontroll, és mely esetben van igazságügyminiszteri kontroll, de a lén yeg ugyanaz, hogy ugyanúgy a magánszférába való beavatkozást jelenti. Tehát összefoglalva: nem érzem azt a világvégehangulatot a törvény vonatkozó rendelkezését elolvasva, amit GaudiNagy Tamás itt árasztott és elmondott, szerintem nem ezzel a törvénnyel kerülne veszélybe a magánszféra. A magánszférát olyan körben korlátozza ez a törvény, amely körben szükség van arra, hogy ilyen korlátozást bevezessünk. GaudiNagy Tamás fejtegetésének egy része, ha úgy tetszik, ilyen jogfilozófiai fejtegetés volt. Én azér t felhívnám a képviselő úr figyelmét arra - és szerintem ebben egyet fogunk érteni , hogy a politikai vélemények, ahogy ön fogalmazott, a karakteresen más vélemények, karakteres politikai vélemények kinyilvánításának a szabadsága nem tartalmazhatja az erő szak alkalmazását. Tehát a véleménynyilvánítás szabadsága sosem lehet erőszakos véleménynyilvánítás, mert abban az esetben már valóban közel kerül a terrorcselekményhez, és büntetőjogi vonzata lehet annak. Ott végződik a véleménynyilvánítás szabadsága, aho l az erőszak kezdődik, ahol más emberek személyes szabadsága, személyes biztonsága veszélybe kerül.
