Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERMAN ISTVÁN ERVIN, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2078 másikban alacsonyabb. Ezzel a javaslattal sikerül majd kiküszöbölnünk, és ezáltal egységes betétbiztosítási rendszer alakulhat ki az Európai Unióban, ezáltal azt érjük el, hogy az egyes pénzintézeti rendszerek nem lesznek úgymond kívánatosabbak, hatásosabbak, nem áramlik oda több betét, mint más országokba azért, mert ott magasabb a betétbiztosítási összeg. Tehát úgy gondolom, hogy ez egy nagyon helyes irány, amelyet nekünk is át kellett venni. Egyké t apróbb módosítás is megfigyelhető ebben a javaslatcsomagban. Az elektronikus pénzkibocsátó intézmények szabályozása megtörténik, amivel eddig adós volt a pénzügyi rezsim, nem volt ennek szabályozott kerete. Most megteremtődik az elektronikus pénz hátteré nek, illetve kibocsátásának, forgalmazásának, működtetésének a lehetősége. Úgy gondolom, hogy ez egy hiánypótló intézkedés. A pénzügyi rendszer sokszínűségét fogja ez szolgálni, és nem utolsósorban megítélésem szerint jól szabályozott módon a stabilitását is elő fogja segíteni. A pénzügyi biztosítékokról szóló passzusok is a polgári törvénykönyvben módosításra kerülnek, az óvadékra vonatkozó szabályok, ezek felhasználásának a lehetőségei is módosulnak. Én ú gy gondolom, hogy ez is elsősorban azt segíti elő, hogy prudensebben, jobb kockázat mentén lehessen a pénzügyi közvetítőrendszert működtetni. Szólnunk kell még itt a lakástakarékpénztári törvény módosulásáról, amely gyakorlatilag abból indul ki, hogy nagy on jelentős tőke áll rendelkezésre a magyar lakástakarékpénztári rendszerben. Azt például tudjuk jól, hogy gyakorlatilag Angliában, az angolszász országokban elsősorban az ilyen típusú intézményeken keresztül történik meg a lakásfinanszírozás. Magyarorszá gon elsősorban nem ez volt eddig a jellemző, hanem inkább a pénzintézeti hitelek különböző támogatott formái, majd amikor ezt beszüntették, megszüntették a szocialista kormányok alatt, akkor eltolódott a devizaalapú hitelezés felé. Tehát úgy gondolom, hogy szerencsés ismételten vagy újra végiggondolni azt, hogy a magyar rendszer jól működik e tekintetben, és ezért is fontos eleme a lakástakarékpénztári rendszer ilyetén történő nagyobb szabadságfokának megteremtése, hogy a szabad pénzeszközök vagy a szabad eszközök használatának nagyobb lehetőségét teremti meg ez a javaslat. Nagyon jelentős módosítás ez, hiszen tudjuk jól, hogy 368 milliárd forint körüli összeg van ma Magyarországon a lakástakarékpénztári rendszerben, amely szabad pénzeszközként, szabad esz közként áll rendelkezésre. Amennyiben ennek a jelentős részét ezen módosítás révén - a 75 százalékát lehet használni lakáscélú hitelezés kapcsán - sikerül megmozdítanunk, ez egy nagyon jelentős lehetőséget ad a magyar építőiparnak, a magyar foglalkoztatásn ak és ezen keresztül az egész gazdaságnak, hogy végre abból a dermedtségből kilábaljunk, amiben jelenleg ez a szektor van. Tehát ez egy nagyon nagy horderejű kérdés, nagy figyelemmel kell kísérnünk. Nyilvánvalóan a megfelelő garanciális és kockázati szabál yokat be kell tartatni a lakástakarékpénztári rendszerben, de mindenképpen nagy lehetőséget adhat, akár megháromszorozható a magyar lakásépítési piac, ha okosan és ügyesen használják, használjuk ki a magyar építőipari rendszerben, a magyar gazdaságban enn ek a lehetőségét. Nagy derűlátással és nagy várakozással tekintek jómagam is ennek a rendszernek a bevezetésére. Bízom benne, hogy sokan tudnak élni az elkövetkezendőkben a megkönnyített szabályok jóvoltából is ezzel, hiszen nemcsak azok vehetik igénybe ez eket a szerződéseket, akik tulajdonnal vagy kedvezményezettként ebbe a rendszerbe belépnek, hanem olyanok is, akik nem kapcsolódnak ilyen formában közvetlenül a lakáscélhoz. Fontos még szólni a tőzsdei kivezetés rendszeréről, ami eddig kevésbé volt szabály ozva, és kevésbé egyértelműen volt szabályozva. Két lehetőség van: egyrészt teljes kivonulása vagy kivezetése az adott szabályozott piacról, vagy pedig egy másik szabályozott piacra történő bevezetés lehetősége. Gyakorlatilag ennek a lehetőségét teremti me g a pénzügyi törvénycsomag a beterjesztés révén. Nyilvánvalóan különböző szabályok szerepelnek, hogy hogyan és mi módon történhet ez, hogyan kell a kisebbségi részvényeseket megszólítani, a kifizetéseket hogy kell megtenni, milyen számítási módszereket kel l alkalmazni. Úgy gondolom, ezek mind egyértelműen le vannak vezetve
