Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2071 békéltető testület elnöki tisztségét illetően nem pályáz atot kell kiírni. Hogyan is lehet biztosítani egy autonóm közigazgatási szerv függetlenségét és azt, hogy az élére megfelelő szaktudással rendelkező, a szakma elismerését bíró szakember kerüljön, ha a betöltendő pozíció nem nyilvános pályázat útján kerül m eghirdetésre, és a vezetők kiválasztása zárt ajtók mögött, zárt körben, pártirodák eldugott zugaiban történik meg? Abszurd helyzet, és elmozdíthatatlanságot garantál a javaslat azon rendelkezése, amely szerint az elnök összeférhetetlenségének megállapításá ra, illetve felmentésére irányuló előterjesztést meg kell küldeni magának az elnöknek is, aki ez ellen öt napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulhat, és addig nem lehet továbbküldeni a köztársasági elnöknek, amíg a bíróság jogerősen el nem bírálta. Ez az t jelenti, hogy amennyiben az elnökkel szemben összeférhetetlenség vagy a felmentésére okot adó körülmény merül fel, akkor is csak egy bírósági procedúra után, ami akár évekig is eltarthat, lehet az előterjesztést megküldeni annak a személynek, aki a felme ntésről dönteni jogosult. Abszurd az egész, az érintett személy döntheti el, hogy még meddig akar hivatalban maradni, ha vele szemben kifogások merülnének fel. Tehát ad absurdum az is megtörténhet, hogy fönnáll az összeférhetetlenség ténye, és akkor azt mo ndja az illető személy, hogy én még várok egy kicsit, még jó nekem két helyen ülni egyszerre, és megvárjuk, amíg a bíróság dönt, addig úgyis két helyről kapom a fizetésem. (11.10) A Fidesz mindent megtesz, hogy az erkölcstelennek nyilvánított - és most már a 2005. január 1je után kifizetett - végkielégítéseket elvonja. Az LMP erkölcstelennek tartja, hogy a javaslat szerint a PSZÁF távozó elnöke a biztosított felmentési idő és a végkielégítési szabályok szerint gyakorlatilag 12 hónapig kapja az átlagkereset ét, munkavégzés nélkül. A javaslat a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők között aránytalan előnyöket juttat a felügyeletnél dolgozó köztisztviselőknek. A legsúlyosabb ezek között, és még az államháztartási törvény rendelkezésébe is ütközik, hogy a felü gyelet dolgozóinak visszafizetési kötelezettség nélkül lehet adni 5 millió forintot, amely követelésről az elnök még le is mondhat. Nagy probléma, hogy a felügyelet bírságbevételeinek ezentúl töredéke sem kerül az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, a Befek tetővédelmi Alaphoz. Az alapok bevétele így jelentősen csökken, pedig az lenne a tisztességes, hogy azon szervezetnek adja oda a PSZÁF a beszedett bírságokat, amelyek a bank, befektetési vállalat estleges csődje esetén helytállnak a betétekért és a befekte tésekért, és a károsultakat kielégítik. Arról nem is beszélve, hogy az EUszinten megemelt betétbiztosítási értékhatár miatt erre is szüksége van az OBAnak. Egy rendszerszintű kockázatot képviselő bank csődje esetén az OBA pénze nem elég, hogy kielégítse a betétesek követeléseit. Félreértés ne essék, mi nem arra számítunk, hogy azonnal bedől a magyar bankrendszer, viszont hogyha esetlegesen egyes bankok csődbe jutnak, igenis joga van a betéteseknek hozzájutni az ott befektetett pénzükhöz, és a jelenlegi tö rvényjavaslat ezt nem garantálja kellőképpen. Nem elegendő, hogy a felügyelet által ellátott folyamatos felügyelet csak helyszíni ellenőrzésen, rendszeres és eseti adathalászáson és a hivatalos, ismert tényeken alapul. Számtalan probléma adódott abból korá bban, hogy a nyilvánosság útján elérhető és köztudomású tények alapján a felügyelet nem kezdeményezhetett vizsgálatot. A PSZÁF által okozott kár megtérítésére irányuló jog korlátozása aggályos. A három konjunktív feltétel gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a PSZÁF hibás döntése vagy felróható mulasztása miatt fellépő kár megtérítését bárki követelni tudja. Ez pedig sérti a közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapelvét, illetve azt, hogy a kárt okozó közigazgatási szerv megfelelő kártérítést fizessen jo gtalan eljárásért, illetve az eljárás, intézkedés elmaradásáért, amennyiben ez okozta a kárt. A világgazdasági válság és az annak alapul szolgáló mértéktelen kockázatvállalás a pénzügyi szervezetek részéről elkerülhetetlenné teszi a gyakoribb és alaposabb felügyeleti vizsgálatokat, az
