Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2034 SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP) : Köszön öm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! Tényleg csak röviden szeretnék ráerősíteni ezen a késői órán arra, amit Schiffer András mondott az 53. ajánlási ponttal, a különleges egyeztetési formákkal kapcsolatban. Jelentem, én jártam már állampolgári taná cson, sőt civil szervezeti vezetőként szerveztem is ilyet, és ez valóban működik, és nagyszerű lehetőség arra, hogy bevonjuk az embereket a diskurzusba. De mindenképpen el kell mondani azt is - és az általános vitában volt alkalmam ezt említeni , hogy enn ek akkor van értelme, hogyha nem a jogalkotás végső fázisában, a kodifikált, szörnyű paragrafusokkal teli szöveget tesszük oda az emberek elé, hanem sokkal korábban, a koncepcionális fázisban szervezzük az állampolgári tanácsot. Nagyon hálásak az emberek, hogy egy ilyenen részt vehetnek, nagyon szívesen elmondják a véleményüket, és jelentem, van véleményük az embereknek a jogalkotással kapcsolatban, legyen az akár önkormányzati rendelet vagy akár csak egy valamilyen ágazati stratégia. Úgyhogy mindenképpen j avasolnám, hogy ezt a technikát vegyük fel az eszköztárba, és fogadja el az Országgyűlés ezt a módosítót, legyen az állampolgári tanácsnak normális helye a jogalkotás társadalmi ellenőrzésében. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden kívánok csak hozzászólni, hiszen úgy tűnik, nagyon egyeté rtünk - mármint az ellenzék pártjai - egy dologban, és képviselőtársaim kifejtették már az érvek nagy részét, sőt talán majd’ az összeset, nevezetesen abban, hogy a stratégiai partnerek kijelölése nem kívánatos ebben a törvényben. Úgy gondoljuk mi is, hogy ez elfogadhatatlan. Éppen ezért a 24. ajánlási pontban Lamperth Mónika képviselőtársam e rendelkezés hatályon kívül helyezésére, illetve el nem fogadására, a törvénytervezetből való kiemelésére tesz javaslatot. Úgy gondolom én is, hogy gyakorlatilag ez a módszer nem más, mint a finomított módja vagy talán az elegánsabb megfogalmazása a Fideszkormány eddigi gyakorlatának; gyakorlatilag azt jelenti, hogy valós társadalmi egyeztetést nem folytat, és nem is kíván folytatni. Nem jelent mást ugyanis ez a rendel kezés - ahogy az eddig felszólaló képviselőtársaim némelyike is erre rámutatott, mint hogy kiválasztja azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek a kormány álláspontját osztják, vagy hadd ne mondjam azt, én még azt is feltételezni tudom, hogy mesterségesen létrehoz ilyen társadalmi szervezeteket, és ezeket vonja majd be a stratégiai partnerek körébe. Így gyakorlatilag ki tudja zárni a nem vagy nem teljesen a kormányhoz lojális társadalmi vagy szakmai szervezeteket a társadalmi egyeztetési metódusból, amivel gyakorlatilag odajutunk, hogy valós társadalmi egyeztetés nincs, csak formális. (23.20) Úgy gondolom, hogy ez nem támogatható. Az a 20. ajánlási pontban megfogalmazott módosító indítványunk, ha nem kerül elfogadásra, illetve a 24. ajánlási pontban megfoga lmazott módosító indítványunk, ha nem kerül elfogadásra vagy valamelyik más ellenzéki képviselő által hasonló témakörben beterjesztett indítvány elfogadására nem kerül sor, akkor úgy gondolom, hogy a társadalmi egyeztetésről szóló törvényjavaslat gyakorlat ilag fabatkát sem ér. Ugyanis ez a két pont a valós társadalmi egyeztetést kizárja, egy formális társadalmi egyeztetési metódust vezet majd csak be, ami, úgy hiszem, nem támogatható, annak azután az égadta világon semmi értelme nincs. Ezért kérem tehát a k ormány képviselőjét, hogy bírálja felül az eddigi véleményét, és támogassa a javaslatok valamelyikét.
