Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2020 Ezzel szemben a helyzet a következő. A ja vaslataink között jó néhány olyan van, ami alapelveket, például az információbiztonsággal kapcsolatban, más kérdésekkel kapcsolatban alapelveket rögzít. Miről van szó? Ha a jogalkotásra törvényt alkot a tisztelt Ház, akkor az egyik legfontosabb szempont, a mit korrektül szabályozni kell, hogy a joghoz való egyenlő hozzáférés, a jogszabályok áttekinthető megismerése minden állampolgár számára szavatolt lesze. A másik nagy kérdés még ezenkívül az, hogy a magyar jogrendszer egysége ténylegesen, tehát úgy, hogy a jogkereső polgár, a jogalkalmazók áttekinthetően az egész jogrendszert meg tudjáke nézni, ez mennyire biztosítható. Szerintem az a kérdés, hogy a magyar állampolgárok, a jogkereső polgárok hozzá tudnake férni ingyenesen és áttekinthető, könnyen keresh ető módon a jogszabályokhoz, ez közvetlen alapjogi kérdés. És mint ilyet, a még hatályos alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján törvényben kell szabályozni. Tehát még ha ez így explicite alapjogként nincs is megfogalmazva az alkotmányban, azt gondolom, hogy egyrészt az emberi méltóság és az önrendelkezési szabadság jogából fakad az, hogy a számomra kötelezően előírt magatartási szabályokkal közvetlenül és másokkal egyenlő formában meg tudjak ismerkedni, innentől kezdve az ilyen alapjog érvényesítését közvetle nül szolgáló szabályokat törvényben kell elhelyezni. Nem fogadom el azt, hogy ez részletszabály lenne. Részletszabály az, hogy az alapelvi szinten kimondott információbiztonságot konkrétan hogyan kell megvalósítani. Vagy egyegy dokumentum elektronikus hit elesítését Magyarországon hogyan kell végrehajtani. Ez részletszabály, ilyen jellegű miniszteri rendeletek egyébként vannak is hatályban. Az, hogy kötelezően, könnyen kereshető és egyidejű formában a jogszabályokat közzé kell tenni, ez nem részletszabály, ez egy alapvető állampolgári jog közvetlen érvényesítését szolgálja, éppen ezért törvényben kell elhelyezni. Ami az önkormányzati rendeletek közzétételét illeti, vita volt azzal kapcsolatban a bizottságban, hogy ez megoldhatatlan feladat elé állítaná a nem zeti jogszabálytár kezelőjét. Ezzel vitatkozom. Én ugyan nem vagyok az informatikában különösebben járatos, de azért azt talán könnyen beláthatjuk, hogy ma már léteznek olyan technológiai megoldások, hogy gyakorlatilag egy kattintással egyegy helyi, akár kistelepülési rendeletet el lehet helyezni egy ilyen nemzeti jogszabálytárban. Arról van szó, hogy egyrészt gyakorló jogászok a megmondhatói annak, hogy nagyon sok esetben a 3200 önkormányzat különféle rendeleteit kikeresni nem biztos, hogy a jogbiztonság dicsőségére válik Magyarországon. A másik, amit elsősorban jobbikos képviselőtársak vetettek fel, hogy sok esetben, amikor komoly üzleti érdekek fűződnek egyegy helyi szabályozáshoz, bizony komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a helybe n kibocsátott rendelet valóban hitelese, valóban azt és úgy hirdetike ki helyben, amit a vonatkozó törvényi szabályozás szerint érvényesen a helyi képviselőtestület elfogadott. S van egy harmadik szempont, ami a nemzeti jogszabálytár mint univerzális kihirdetési hely megállapítását alátámasztja, nevezetesen az önkormányzati rendeletalkotás egyik fő forrása a törvényi felhatalmazás. A törvény felhatalmazása alapján alkotnak a helyi életviszonyokra s zabályt helyben a helyi képviselőtestületek. Ahhoz, hogy a jogalkotó, akár az Országgyűlésnek, mondjuk, a jogszabályok hatályosulását vizsgáló különböző albizottságai, akár a kormányzat az élő jogot vizsgálni tudja, a jogszabályok hatályosulását megbízhat óan vizsgálni tudja, szükséges az, hogy az összes, Magyarországon kibocsátott, az állampolgárokra általános jelleggel érvényes rendeletet könnyen meg tudjuk ismerni, és áttekinthetően, rendszerezetten meg tudjuk ismerni. De itt is, ebben a tekintetben is s zeretném aláhúzni azt az érvet, hogy akkor, amikor akár egy kistelepülésen, akár a fővárosban rendeletet alkotnak, bármikor bármelyik, bárhol állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár számára is potenciálisan kötelező normát fogalmaznak meg, hiszen bárki válthat lakhelyet, létesíthet üzleti kapcsolatokat, nem sorolom tovább. Éppen ezért elsődleges érdek fűződik ahhoz, hogy bárki Magyarországon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az
